Mert mindenütt jó, de itthon - csodás :)

Az elmúlt hét után revideálnom kell az álláspontomat, miszerint utálom az előre nem pontosított programokat. Na nem azért, szeretni most sem szeretem, de azért végül is jól jött ki ez a múlt hét, minden újratervezéses akció ellenére is.

A munkanélküliség nem a világvége

Legalábbis addig, amíg Jóanyádék jóvoltából ül a hűtődben egy camembert. Luxuskaja szerencsés csóróknak, búfelejtőként.

Mehet bele minden?

Sajnos a gyorskajáldáknak megvan az a rossz szokása, miszerint nagyon-nagyon jó illatokat eregetnek a levegőbe, hogy az ember fia és lánya elcsábuljon tőle. De mi erősek vagyunk, és inkább elkészítjük magunknak.
Vasárnap este, hazaértünk Szamosújvárról, Férj lement misére, de előtte még megbeszéltük, hogy akkor gyorskaja lesz, itthonról. Igaz, így annyira nem gyors - nekem, de végül is neki nyitott az Itthon gyorskajálda :)
Az alap a múltkori pita volt, csak duplázva az adagot, mert azok elég picikék voltak (akkor nem mondtam, mert nem akartam beismerni, hogy én is elronthatok valamit, de azért tényleg kicsik voltak. De finomak :) ). De ha már a beismeréseknél tartunk: NE hagyjátók fél óránál tovább a buckókat, mert túlkelnek, és NE felejtsétek el kinyújtani őket sütés előtt. Ezeken kívül egész jó lett a mostani :P

Fasírttal töltött gomba rántva

Mostanában mintha rákattantunk volna a gombára - lehet, hogy a tavasz teszi, de nagyon jól esik a friss gombácska (no meg persze az sem mellékes, hogy nagyon olcsón lehet bevizsgált gombához jutni mostanság). Így hát még egy gombás receptet ajánlok - természetesen kicsi husikával, bár erősen gondolkozom rajta, hogy egyszer amúgy vegetáriánus módra csak rántani való sajttal töltöm meg :)