2012. december 3., hétfő

A könnyűség dícsérete

Ugye még maradt egy kis tök, meg előkerült egy nagyon-gyorsan-elfogyasztandó burduf, és már alig volt ötletem... De összejött - és ennél gyorsabban elkészíthető, de kellőképpen laktató ételt már nagyon rég nem kreáltam :)

Puliszkás rakott tök
(muszáj szurkálódnom egy kicsit: ez a cím divatosul úgy hangzana, hogy polentás rakott tök; izgalmas, de azért mééért kell átkeresztelni a jó öreg puliszkánkat?!)

Hozzávalók: fél bögre kukoricaliszt, egy kisebb tök, burduftúró, fokhagyma vagy fokhagyma-granulátum, só, olaj, víz

A tököt megpucolom, megtakarítom (ebben most csaltam egy kicsit, mert ezt Főkóstoló végezte el még a tegnap), végül ujjnyi szeletekre vágom. A burduftúrót szintén felkarikázom (ha nem kellett volna az egészet felhasználni, akkor valószínűleg csak morzsoltam volna). A kukoricalisztből egy kis vízzel és sóval sűrű puliszkát főzök.
A puliszkát kiolajozott tűzálló tálba töltöm (itt megint csaltam egyet, mert a szombati csirkecombok után maradt gazdag szaftra töltöttem), szorosan kirakom a tök-szeletekkel és befedem a túróval. Megszórom egy kis fokhagyma-granulátummal (ha rendes, egész fokhagymát használtam volna, akkor azt a tökszeletek közé dugdostam volna a puliszkába) és nagyjából fél óra alatt készre sütöm.

Elkészítési idő: 15 perc + sütés (nekem csak kb 8 perc, mert a tök előkészített állapotban várt a sorsára ugye - köszönöm, Bub! :) )





Itt nem a kétszer megsütött - és emiatt kicsit odaégett - szószt kell nézni a tál oldalán, hanem a frissiben elkészült parafa-alátétet a tál alatt ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése