Formabontó fánk farsangfarkán

Itt a tavasz! Legalábbis most, ezen a szép vasárnapi koradélutánon nagyon úgy tűnik, hogy a farsang farkával a tél is elbúcsúzik – mint ahogy illendő is neki ilyenkor –, és átengedi a helyet a friss tavasznak, hogy viduljon a lelkünk.

A mennyei fokozása

Igaz, hogy nincs tévénk, de azért alkalmanként követek egyes műsorokat online - és ezek a legritkább esetben sorozatok :) 

Őszi ízek

Van, amikor minden összejön - és most kivételesen nem arra gondolok, hogy mennyi probléma képes begyűlni egyetlen napra :) 

Recept Julinak

Kis létszámú, de annál lelkesebb fészbukk-szavazásunk második helyezettje érkezik :)

Utak között

Az elmúlt hetek-hónapok, mint azt már többször említettem, eléggé pörgősen teltek, és ha jól utánaszámolok, szinte többet voltam külföldön, mint az országban, és biztosan többet más városban, mint Kolozsváron. Ez persze azt is jelentette, hogy Férj jóval többet kényszerült mirelit-kaját enni, mint rendeset. Azért nem kell megijedni: a mirelit-pizzát is én készítettem :) (És nem, a képen szereplő étel NEM mirelit-pizza.)

Fürdő-reggeli 1:0

Képzeljétek azt, hogy éppen hétvége van, szép, napos idő, csicsergő madarak meg bimbózó fák, és nektek éppen reggelizni kéne szépen, komótosan, a gyönyörű teraszotokon. Nna, ilyenkorra ajánlom én ezt a csudát.

Mese sajttal, sonkával

Hát, azt igazán nem mondhatom, hogy nem voltak mozgalmas napjaink. De legalább az estéink hoztak néhány nyugodt pillanatot - már amikor egy országban voltunk.

Rohanósan

Az igazság az, hogy ez a hét egy kissé zsúfoltra sikeredett. Igazából, ha jobban belegondolok, az egész május meglehetősen zsúfolt (az egyéves házassági évfordulónkon pölö épp csomagolni fogok, mert másnap utazom Dunaszerdahelyre), és attól tartok, ez a következő hónapokban sem fog változni. Bár, végül is, nekem sírt a szám, hogy nem történik semmi :)

Kirándulás helyett

Most sajnálom csak igazán, hogy ilyen hülye beteges állapotban leledzem, mert ma reggel olyan, de olyan szépen sütött a napocska, hogy legszívesebben azonnal biciklire pattantam volna, hogy a lehető leggyorsabban kikarikázhassak valami zöldbe.

Mosogatás nélkül

Az igazság az, hogy én utálok mosogatni. Megfőzöm a világ bármilyen és bármennyi ételét, ha valaki elmosogat utána, de én a mosogatást nem szeretem Még úgy sem, hogy már rájöttem: alkalmanként tényleg nagyon fejtisztító tud lenni egy kis koszos lében való kényszer-pacsmagolás.

Esküdözünk össze-vissza

A férjem ma délután esküdött. És nem velem. Ott voltam, láttam, végignéztem az egészet. Képzeljétek el: Férj megesküdött Magyarországgal.

Az utolsó

Mert az indiaiak tudnak valamit

Hosszú nap, munka, meg előadás, meg Férjnek is munka, meg tél van és köd és még a hó sem hullt le, hogy legalább az tegye egy kicsit vidámabbá a napokat. Meg persze már öt órakor sötét van, és az ember lánya csak akkor tud felengedni egy picit, ha otthon ülhet, kivételesen nem a gép előtt, és karácsonyi dekorációt gyárthat mindenféle kidobásra ítélt anyagból. De erre sajnos nem jut mindennap idő.
És attól, mert én morci vagyok, hogy már megint sötét van és köd és izé, attól Férjnek még kellene valami vacsora, ha hazaér, és már napok óta melegszendvicsen élünk, úgyhogy az sem lesz jó.
Körülnéztem a konyhában, meg a hűtőben, aztán nagy sóhajtva leültem, hogy akkor most mit is csináljak. Aztán eszembe jutott, hogy mennyire jól találna a salátamaradékhoz egy samosatészta, meg hogy úgy amúgy is, milyen rég ettünk samosát. És hogy az pont milyen jó lesz ma estére.

Egyszerűen tökéletes

Azt hiszem, régóta nem sikerült ennyire harmonikus ételt kreálnom... legalábbis a top tízben biztosan benne van, halas párjával együtt.

Pedig igazából semmi különleges nincs benne, sőt, ez már olyan vacsora volt, aminél nem is cetliztem ki a konyhafalra, hogy mit is akarok csinálni. De jó lett. 

Ó, az a kenyér...

Bár szilveszterre volt szánva, mégis elsején este ettük meg ezt a csudifinom töltött kenyeret, amit Kifli és levendula blogján találtam... Valami mennyei :)

Nagy sikerű hajtovány

Ismét blogbarangoltam egyet, és Limara fantasztikus pékségében találtam egy nagyon izgalmas péksüteményt. A receptet kicsit átalakítottam a mi hűtőnk-kamránk és ízlésünk alapján, de az biztos, hogy nagyon finom dolog lett belőle :) 

Sajtos-pástétomos hajtovány

Hozzávalók - a tésztához: 1 kg liszt, egy csupor tej, egy csupor szána, 2 tojás sárgája, egy dl olaj, 2 ek só, pici cukor, 5 dkg élesztő
- a krémhez: 20 dkg májkrém, 1 tk só, 1 tojás, 20-25 dkg reszelt sajt, oregano - és/vagy bármi, ami a házban található, pl tepertőkrém, vagy konzervhal (amit az utolsó adagnál én is használtam, tekintve, hogy a krém kevésnek bizonyult a tésztához). Amúgy a legnagyobbat talán itt változtattam a eredeti recepthez képest, ugyanis ott margarinnal van kikeverve a krém, de azt el nem tudtam volna képzelni - esetleg egy kis vajat (pláne fűszervajat) találnék illőnek :)
- a tetejére: a maradék tojásfehérje, szezámmag, lenmag, só

Gasztroajándék egyes szám - születésnap

Egyetlen idesanyám kérésére és születésnapjára készült :)

Tormás sonkarolád

Hozzávalók: reszelt (almás) torma, majonéz, sonka, sajt, alma

Jelen esetben a torma is házilag készült (nem volt már időm lefotózni az üvegben :) ), ami sok-sok sírással járt, de megérte :) A tormákat a Kedves hathatós segítségével lereszeltük, majd kevertem hozzá egy fél pohár vizet, egy kiskanál sót, két teáskanálnyi cukrot és egy fél pohár alma-és borecetet, majd üvegbe raktam, megnyomkodtam, lefedtem és hűtőbe raktam. Két napot ért; nagyon fincsi lett és nagyon erős :)

Hirtelen felindulásból elkövetett kenyérsütés

A pénteki Nagy Vacsora nyilvánvalóan hagyott valami maradékokat is maga után. Így hát gondoltam egyet és összecsaptam valamit hozzájuk :) Amikor elkezdtem tervezgetni, még csak annyit tudtam, hogy valami kenyérféle lesz a dologból - hát ez lett :)

Sörös kenyér halas szósszal, paradicsommal, sajttal

Hozzávalók: fél kiló liszt, 25 dkg élesztő, fél doboz sör, fél pohár víz, három kanál méz, reszelt sajt, (maradék) halas szósz, fűszerek (leostyán, oregano, mustármag), só, két-három evőkanálnyi olivaolaj, paradicsom.

Krumplis finomságok

Az elmúlt szűk két hét kicsit rohanósra sikeredett, emiatt sajnos nem hogy a blogra nem jutott időm, de még főzőcskézni is ritkán tudtunk. Azért egy pár finomság csak sikeredett, és még az együttlétünk harmadik évfordulóját is sikerült megünnepelni egy kis finom borral meg egy régóta tartogatott mennyei camembert-tel.
Bár a camembert eszembe juttatott egy pár nagyon ínycsiklandozó receptet, azokat kicsivel későbbre tartogatom, most egyszerű krumplis vacsora következik - a hosszú kimaradás miatti bocsánatkérésként egyszerre kettő.

Sajtos-almás csirke háromfajta rizzsel

Nagy bánatunkra ez már egy régebbi recept - azért nagy bánatunkra, mert szívesen elfogyasztanánk most is :) Ez is almás recept, de ha valakinek mondjuk aszalt szilvája van otthon, azzal is kipróbálható - de akkor nekünk is küldjetek egy kis csomag szilvácskát :) Lássuk hát!