Hosszútáv

Volt valami ebben az évben, amiről mindeddig nem akartam beszélni, de ami piszkált, feszegetett, rengeteg örömet és rengeteg fejfájást okozott, jó volt és rossz volt és fárasztó volt és felemelő volt, egy újabb lépés a nagybetűsben, egy újabb kipipált rubrika... Egyszóval: házat vettünk.

Egy csendes, csinos, csodálatos kicsi házikót, kicsi udvarral, kicsi nappalival, kicsi mindennel, ami kell az élethez. Borostyánnal a fal mellett. Rengetegsok csigával eső után. Körtefával, aminek egyik fele száraz, de a másik fele kettő helyett is terem. Madarakkal, akik belakják a körtefát, felcsipegetik a kőre tévedt kukacokat és koncertet csapnak minden nyári este.

Nem akarok most nagy ömlengésbe csapni, bár az az igazság, hogy mindennap hálásnak és szerencsésnek érzem magam, hogy ezt a házat megtaláltuk, hogy belefért a kereteinkbe, hogy sok-sok apró-cseprő intéznivalója mellett is alakult, otthonunkká vált, vagy válik szépen lassan. Ma épp egy hete, hogy végre itt is lakunk, mostanra a dobozok nagy része kipakolódott, minden kezd helyet és teret találni, s már én sem érzem minden percben, hogy mindjárt felébredek. Illetve: felébredek, s még mindig itt vagyok, s ha kinézek az ablakon, a saját házunk udvarát látom. 

Persze az új ház, nyilván, új konyhával is járt.

Egy olyannal, amit – végre – én találhattam ki, tervezhettem meg, s amit a kincses és környéke legjobb asztalosa álmodott fába. Nagy, kényelmes, és ha mindez nem lenne elég, még zöld is :D Néha csak ülünk, s nézzük, hogy milyen szép – s kicsit azt érezzük, hogy ez igazából más lakása, hiszen nekünk soha nem volt még ennyire tüchtig konyhánk :D

De persze ez a féltő bámulat nem akadályozza meg, hogy szép lassan belakjuk, s nyilván egy konyhát hogy is lehetne jobban belakni, mint főzéssel? 

Úgyhogy ömlengés OFF, receptek sora ON – s azoknak, akiket csak a kaja érdekel, jöjjön is az új házunk új konyhájának első receptje :)

Pisztrángfilé halászlé-mártással, spenótos-gombás salátával

Hozzávalók: 2 szép pisztráng, 3 szál murok, 1 paradicsom, 2-3 ek görög joghurt, kevés kukoricakeményítő, 100 g bébispenót, 250 g csiperkegomba, fél lime leve, só, pirospaprika, olívaolaj, vaj, pár szál rukkola

Kezdetnek lemosogatom a pisztrángokat, majd kifilézem őket. A fejeket, gerincet, egyéb darabkákat (kivéve a farkakat) kicsi lábosba teszem, melléaprítok egy szál murkot és egy paradicsomot, majd felönöm annyi vízzel, ami épp ellepi. Sózom, megküldöm pirospaprikával, majd kis tűzön rotyogni hagyom. Közben a filéket megtakarítom, és gyengén besózva állni hagyom. 

A gombákat megpucolom, óvatosan, hogy a száruk ne essen ki, majd vékony szeletekre vágom. Kevés olívaolajon kis adagonként lepirítom. Közben két szál murkot megpucolok, majd julienre vágok, és a doboznyi bébispenótot is átmosom és laskára vágom. Végül egy nagy edényben ügyesen összekeverem a lepirult gombaszeleteket a spenóttal és a murokkal, gyengén sózom és meglocsolom egy fél lime levével, és alapos átforgatás után meleg helyen pihenni hagyom.
A közben szétesősre főtt „halászlevet” alaposan kinyomkodva leszűröm, a leszűrt levet elkeverem a görög joghurttal, és egy kevés keményítővel finom selymes mártássá forralom.

Legvégül vajat forrósítok a gomba után maradt serpenyőben, és átsütöm rajta a halfiléket – egyszer bőrrel lefele, majd ha a bőr szépen megpirult, akkor a másik oldalán is – s ekkor egy pár szál rukkolát is rádobok, csak az íze kedvéért.