Kis létszámú, de annál lelkesebb fészbukk-szavazásunk második helyezettje érkezik :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pogácsa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pogácsa. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. július 19., vasárnap
2014. június 7., szombat
Valami régi, valami új, valami... zöld :)
Miután lassan, de biztosan közeledem a kétszázadik bejegyzéshez, előfordul, hogy vissza kell keresnem az eddig feltett receptek között. Főleg olyankor, ha tudom, hogy a receptet már készítettem, sőt, nem is egyszer. Ilyenkor szoktam jól meglepődni, ha a keresett recept - nincs fenn a blogon.
2014. január 15., szerda
Ragozzunk: pogácsom, pogácsod, pogácsa
Nemrég jöttem rá, hogy ahhoz képest, hogy régebben mennyi pogácsát gyártottam, mostanában (lásd az elmúlt évben) gyakorlatilag nem készült nálam ilyesfajta falatozni való. Pedig a pogácsa jó, a pogácsa finom, és még nem is olyan nagy ördöngösség elkészíteni. Aztán most kedves Szüléim hoztak egy zsák pityókát, meg betévedtem Limara pékségébe és ott szembesétált velem egy burgonyás kőttpogácsa, és úgy éreztem, hogy az elmúlt napok munkája meg hírei meg mindenbaja után megérdemeljük azt az íz- és kalóriabombát, amit ez a pogi adhat. (((nem hiszem el amúgy, hogy a blogger helyesírás-ellenőrzője nem ismeri a "kőttes", de még a "blogger" szót sem, a "pogit" viszont igen...)))
Szóval kőtt, vagy az én emlékeim szerint kőttes tészta, benne rengeteg krumpli, meg egy adag margarin, vagyis inkább vaj... Meg az a bizonyos titkos összetevő, amit az unoka csillogó szemmel kérdez a nagyitól, hogy "ugye a szeretet?"... Nem, zsír :)*
Szóval kőtt, vagy az én emlékeim szerint kőttes tészta, benne rengeteg krumpli, meg egy adag margarin, vagyis inkább vaj... Meg az a bizonyos titkos összetevő, amit az unoka csillogó szemmel kérdez a nagyitól, hogy "ugye a szeretet?"... Nem, zsír :)*
2011. december 29., csütörtök
Karácsonyra készült finomságok
Mint ahogy a tegnap is írtam, pár aprósággal készültem csak karácsonyra. Minthogy a Kedves hazament, én pedig nem vagyok édesszájú, inkább a sós apróságokkal foglalkoztam, valamint (az ajándék részeként) egy fincsi hagymás kenyeret sütöttem a nővéremnek. Íme a receptek:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)