Tanuljunk újra főzni

Komolyan mondom, kedvesek, oda és vissza vagyok az új konyhával. Mondhatom, szerelem első látásra a miénk, én rajongásig szeretem a szép vonalait, színeit, a rengeteg lehetőséget, ami benne van, ő pedig méltósággal tűri a rajongásomat, és alkalmanként kegyesen kimutatja felém a szeretetét. Persze, mint a kapcsolatok általában, ez sem zökkenőmentes, előző kapcsolatainkból, tapasztalatainkból hozott beidegződéseinket az új kedvessel felül kell írni, ki kell alakítani a mindennap közös kis rutinjait... Egyszóval, elhagyva a metaforák és analógiák színes világ, már megint újra kell tanulnom főzni.

Jó találmány ez a tavasz

Például azért, mert véééégre süt a napocska. Meg azért, mert kezd melegedni, és ki lehet csüccsenni a szépen kitakarított erkélyre beszélgetni, meg vízfestékes képeket festeni, meg blogot írni, és a mai szép és meleg idő következtében még vacsorázni is, de azt majd csak később. És bár igaz, hogy a mai piknik nem jöve össze (holnap is van nap, nem?), azért most nagyon boldogságosan vagyunk.

Mert néha nincs jobb az egyszerűnél...

...pláne, ha a bonyolulthoz még mindig túlzottan fáj a kezed.