A tökéletes visszatérés

Nos, hát esment eltűntem egy időre, de most már mentegetőzni sem fogok, úgysem hinnétek nekem. Inkább egyezzünk meg abban, hogy olyan lesz ez a blog, mint amikor két jóbarát ritkán ugyan, de összetalálkozik, és onnan folytatják a beszélgetést, ahol legutóbb - egy hónapja vagy egy éve - abbamaradt. 

TÖKéletes vacsora

Fhú, ez már olyan régen készült, nem is tudom, mi volt az apropója. Bár valószínűleg egy-két felhasználásra váró, szomorú tök :)

Időhurok

Szégyen, nem szégyen, bevallom: az elmúlt másfél hétben nem voltam otthon.
Vagyis de, otthon voltam, de csak és kizárólag aludni mentem haza - se beszélgetés, se takarítás, se főzés. Hogy is mondjam, nem volt jó.

Uccakaja

Igaz, ami igaz: a gyorskaja-kultúránk eléggé gyér. A leggyakrabban rántottsajtot veszünk, ha veszünk, néha-néha becsúszik (főleg a Zembernél, engem nem győzött meg) egy-egy cordon bleu, de úgy amúgy kábé ennyi. (Ja, és még mindig szeretettel emlékszünk vissza a temesvári szép napokra, meg az ottani igenjó gyrosra :) ) De azért azt ennyiből is meg tudtuk állapítani, hogy nem a gasztronómia csúcsa a dolog.

Felszabadulás

Van az úgy, hogy egy üdüléssel töltött hosszúhétvége az ember legnagyobb álma. Vagy egy pihengetős szombat-vasárnap. Vagy legalább egy bármilyen nap, amikor nem kell csinálni (legalábbis az addigi napokhoz mérve) szinte semmit.
Nna, nekem nem nagyon volt ilyen napom - mostanáig.

Ha Mohamed nem megy haza, akkor a hazai jön Mohamedhez

Az elmúlt hetekben egyetlen dolog hiányzott az életemből: az idő. Na jó, meg a főzés.

Budapest, Budapest, de csodás

Mivel mostanában belémbújt a nyüvecske, a múlt héten ismét nekiindultam a nagyvilágnak, pontosabban a második kedvenc városomnak. Budapest eddig is nagyon kedves volt számomra, és úgy tűnik, minden egyes odalátogatásom során egyre jobban befogad a város.

Eccerű és naccerű 2.0

Hiszitek vagy sem, alkalmanként nagyon is vágyunk az egyszerű kajákra. Mondanám, hogy házias ízek, de én nem emlékszem rá, hogy ilyesmit ettünk volna, Férjék pedig nem ették ebben a verzióban. Mondjuk könnyen lehet, hogy ebben a verzióban még senki sem ette...

Akkor jó a majális, ha az ember kajál is.

Eshet az eső, elmaradhat a ki- meg egyéb vonulás, de azért a májuselsejéhez is, mint minden egyéb ünnephez nálunkfelé, hozzátartozik a - maradjunk ebben, mert a legtöbbször ez a jellemző - zaba. Mi természetesen nem zabáltunk, hanem szépen és illedelmesen faltunk fel majdnem mindent, amit kipakoltam az asztalra. Négyen az elvileg hat személyre elegendő adagot :) Mellette persze folyt a Rejtő, meg a Catan, meg azért a sör is, mert az úgy jó. (És igen, miccset is terveztem, de aztán sehogy sem akart összejönni a megvásárlása, úgyhogy az elmaradt a következő majálisra, amikor remélhetőleg már valahol a zöldben fogunk sütögetni.)

S így mindenik determinált

Arról van szó, kérem szépen, hogy hogyan húzza egyik vacsora maga után a másikat. Mert azt már rég megtanultam, hogy nekem nem szabad úgy letenni valami maradékot, hogy "majd kitalálom, mi lesz vele". Nem, nekem az eredeti étel tervezése közben ki kell találni, hogy mit csinálok a maradékkal, és azt a lehető leghamarabb végre is köll hajtani, mert ha nem - elfelejtem. Nem az ötletet, hanem magát a maradékot. Mert közben eszembe jut valami más, és az annyira ínycsiklandó, hogy gyorsan megcsinálom, aztán csak nézek, hogy mi az a régi kajaszerű cucc a hűtőben. Dolgozom a problémán, de azért előfordulnak ilyenek.

Mehet bele minden?

Sajnos a gyorskajáldáknak megvan az a rossz szokása, miszerint nagyon-nagyon jó illatokat eregetnek a levegőbe, hogy az ember fia és lánya elcsábuljon tőle. De mi erősek vagyunk, és inkább elkészítjük magunknak.
Vasárnap este, hazaértünk Szamosújvárról, Férj lement misére, de előtte még megbeszéltük, hogy akkor gyorskaja lesz, itthonról. Igaz, így annyira nem gyors - nekem, de végül is neki nyitott az Itthon gyorskajálda :)
Az alap a múltkori pita volt, csak duplázva az adagot, mert azok elég picikék voltak (akkor nem mondtam, mert nem akartam beismerni, hogy én is elronthatok valamit, de azért tényleg kicsik voltak. De finomak :) ). De ha már a beismeréseknél tartunk: NE hagyjátók fél óránál tovább a buckókat, mert túlkelnek, és NE felejtsétek el kinyújtani őket sütés előtt. Ezeken kívül egész jó lett a mostani :P

Pi én, pi te

Az eddigi legfinomabb sós pitém volt ez, még morzsája sem maradt. Arassatok vele hasonló sikereket :)

Mini pite gazdagon

Maradék gomba, egy kis darált hús meg sajt várt a sorára a hűtőben, én pedig krónikus köret-ötlettelenségben szenvedvén úgy gondoltam, legyen sok-az-egyben kaja estére. Hát lett :) Bár maga az elkészítés pofonegyszerű, egy húzósabb hétköznap estére mégsem ajánlom, mivel a mini pitécskék megformálása rengeteg időt felemészt.

Mini pite húsos-gombás töltelékkel

Hozzávalók - a tésztához: kb. 18 dkg liszt, kb 15 dkg vaj vagy sütőmargarin, fél mokkáskanál só, fél pohár jéghideg víz
- a töltelékhez: kb negyed kiló darált hús, kicsit több mint negyed kiló gomba, sajt, tojás, ketchup/paradicsomszósz, tejföl, fűszerek

Valami gyönyörű

Legkedvesebb Barátunk ünnepi vacsorájának főfogása :) Nagyon büszke vagyok ezekre a gyönyörűségekre, de Neki köszönhetjük: jól választott :)
Amúgy köszönettel tartozom Alettánknak is, mivel egyrészt hozott egy tepsinyi fantasztikus tiramisut, másrészt vidáman besegített a tökök-gombák töltésében (bár egy percig féltettem a gombákat, olyan finomnak minősítette az előkóstoláson a beléjük szánt szószt :) )

Rakott laska, tepsis hús - frissítésben egy bónusz recepttel :)

És megint érkezett egy jókora adag fagyasztott étel, jó része kedves anyósoméktól. Természetesen megint akadt darált juhhús, úgyhogy kénytelen voltam megmozgatni kis szürke agysejtjeimet és kitalálni valami újat, finomat, érdekeset - hát ez lett...

Ez azért, hogy látsszon, milyen guszta...

Valami új és valami régi: pite darált hússal

Készülődtem már egy ideje pitét sütni, de valahogy mégis mindig eltolódott. Most viszont semmi egyéb ötletem nem volt, viszont darált húsom nagyon is, így hát megszületett az Ötlet :)

Darált húsos pite

Hozzávalók - a tésztához: kb. 18 dkg liszt, kb 15 dkg vaj vagy sütőmargarin, fél mokkáskanál só, fél pohár jéghideg víz
A töltelékhez: darált hús, paradicsompaszta, tejföl, 2 tojás, fűszerek

Krumplis buckók darált húsos töltelékkel

Erősen ránk tört a krumpli-láz mostanában, ezért nem csak palacsintában, de minden lehetséges módon igyekeztem krumplival tervezni az ételeinket. Most egy krumplis ravioli-féle készült belőle, bár én inkább buckónak kereszteltem :)

Karácsonyra készült finomságok

Mint ahogy a tegnap is írtam, pár aprósággal készültem csak karácsonyra. Minthogy a Kedves hazament, én pedig nem vagyok édesszájú, inkább a sós apróságokkal foglalkoztam, valamint (az ajándék részeként) egy fincsi hagymás kenyeret sütöttem a nővéremnek. Íme a receptek:

Rakott káposzta Csilla módra, gombaborítással

Mint azt a tegnap ígértem, íme egy kis rakott káposzta. A gomba nem volt benne az eredeti tervben, de mivel van egy szép adag belőle a hűtőben és mert a káposzta valahogy kevés lett a húshoz képest (nem mintha annyira bántuk volna...), gondoltam, kicsit feldobom vele. Jó lett, kedvenc Főkóstolómmal az egész tepsit bepakoltuk - nem lehetett abbahagyni :)

Sütés előtt