Vagyis de, otthon voltam, de csak és kizárólag aludni mentem haza - se beszélgetés, se takarítás, se főzés. Hogy is mondjam, nem volt jó.
Pedig nem is történt sokkal több minden, mint szokott, csak valahogy... nem tudom, kifutottak a kezeink között a napok. És amikor Férjjel már másfél napja csak levélben meg telefonon tudtunk beszélni, mert hol én voltam el, hol ő, hol megint én... akkor azért kezdtem szomorú lenni.
Persze nekem könnyű, mert a világ legjobb férje a Zuram, és nekünk már meg sem kottyan egy kis kényszerszünet(-szerű valami), de nyilván sok beszélgetésbe, meg veszekedésbe, meg cirógatásba, meg csudijó-főzőcskézésbe került az, hogy ennyire rugalmasak tudjunk lenni. És persze mindkettőnk sok-sok türelme (jó na, türelemből Ő a nyerő :P) és még nagyobb odaadása kellett ahhoz, hogy ne legyen örökharag egy-két szituációból.
Viszont mostanra jók vagyunk :D Kibírjuk, ha a másiknak dolga van, meg azt is, ha dolgavégeztével leül egy sörre, és nem visítozunk, hogy mért nem velünk teszi. Örülünk, ha együtt vagyunk, és örülünk akkor is, ha külön, mert egyrészt fárasztó folyton együtt lenni, másrészt meg mit mesélnénk akkora lelkesedéssel egymásnak, amikor végre újra találkozunk? Férj eljön és besegít a programjaimba, én meg verekszem vele hajnali fél kettőkor, ha meg akarja mutatni, mit gyakoroltak aznap. És igen, van, hogy egy lakásban lakván napokig szinte nem is találkozunk - de utána én beszabadulok a konyhába, főzök valami nagyonfinomat szívem minden szeretetével, és aztán a vacsora mellett jól kipletykáljuk a világ dolgait.
Ja, és hogy miért írtam le most mindezt?
Mert a kajában, amit most megmutatok, a beszélgetés miatti figyelmetlenségemben túlsóztam a rizset, és most ki kellett magyaráznom magam :P
Paradicsomszószban sült húsgolyók (túlsózott rizzsel)
Hozzávalók: 1/2 kg darált disznóhús, 1 fej fehér hagyma, 1-2 ek szemes feketebors, 1 ek rozmaring, só, sajt; 4 kujaknyi paradicsom, kevés só, csipetnyi őrölt bors; egy bögrényi rizs
Elsősorban a paradicsomokat az aljukon kereszt alakban bevágom, lábosba teszem, majd leöntöm forró vízzel és 10-15 percig főni hagyom.
A hagymát megpucolom, és nagyon-nagyon apróra vágom. A húshoz adom a szemes borsot, a sót, a rozmaringot és a hagymát, majd kézzel alaposan összedolgozom. Ezután a sajtból ujjbegynyi kockákat vágok, egy kanálnyi húsmassza közepébe teszem, és szép kis labdacsokat formázok a húsból. Ha az összes golyó készen van (nekem kb 18-20 darab lett), száraz serpenyőben gyorsan körbepirítom őket.
A közben megfőtt paradicsomról leszedem a héját, majd sózom, borsozom, és botmixerrel gyorsan pürésítem. A püréből egy keveset egy nagyobb jénai tál aljába öntök, majd szépen belerakosgatom a húsgolyókat, végül az egészet felöntöm a szósszal, úgy, hogy ellepje a gombócokat. Nekem maradt még egy kevés sajtkockám felvágva, azt belehajigáltam a szószba a gombócok közé.
Ha mindezzel megvagyok, alufóliával letakarom a jénait (hogy gyorsabban átmelegedjen a szósz), kicsit megszurkálom fogpiszkálóval (hogy azért tudja kiengedni a gőzt) és a sütőbe tolom vagy tíz percre. Utána leveszem a fóliát, és még 25-30 percig hagyom, hogy rotyogjon.
(Közben felteszem a rizst főni, megsózom, aztán később visszamegyek megkeverni és megint megsózom. De szerencsére nem lett ehetetlen, csak egy kicsit sósabb, mint nálunk lenni szokott :) )
Elkészítési idő: mindenestül majdnem 2 óra, a munka része... 40 perc?
Amúgy azt is meg kell jegyezzem, hogy a húsgolyók ötlete nem az enyém, azt hiszem, cakkra pontosan így láttam - max a fűszerezés tért el, meg nyilván bolti paradicsompasztát használtak - egy BuzzFeed-es videóban a fészbukon, de azt nem álltam neki megkeresni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése