1. Boldog

Nos hát eltelt ez az év is, már kemény öt napja kétezertizenhat van, mi meg már megint dolgozunk... Ilyen ez az élet. Viszont végre nagyjából kipihenten keltünk fel hétfő reggel, és a múlt évben hagytuk a nagy morcosságokat is, legalábbis egy darabig. De azért őszintén már a következő vakációt tervezem :)

Töltögetés

Sok mindent töltögetünk mostanában: időt, mindenféle fontos és kevésbé fontos dologgal, söröcskét, hogy kibírjuk a kevésbé fontos dolgokkal való kötelező foglalkozást - na meg kenyeret.
A legegyszerűbb és legfinomabb gyors vacsora következik, amit csak mostanában ettünk :)

Vallomások, fogadalmak

Nem tudjátok elképzelni, hogy mennyi mindent gyűjtöttem be, amióta nem firkálgattam ide. Ételek, kreatív cuccok - sok-sok leírás és kép várja, hogy felkerülhessen ide. És nem, egyáltalán nem azért nem írtam új blogbejegyzést az elmúlt hónapokban, mert nem szerettem volna.

Képzeljétek el,

hogy egy hosszú nap vége felé jártok, az ég borús volt, pedig már éppen ideje lenne, hogy itt legyen a tavasz, fáradtak vagytok és kimerültek, és persze éhesek. Na, mit csinálnátok ilyenkor?

Éjfél előtt

Mert ígértem valami előételeket...
Mint nálunk szokásos, másként voltak tervezve a kaják, az igazi sorrend úgy lett volna, hogy sós falatka - töltött tojás és kosárkák, aztán tíz körül a csülök, majd éjfélkor a májas kosárka (amiről a menükártya megírása után derült ki, hogy nem liba, hanem kacsamáj van a dobozban, csak rosszul emlékeztem - de attól még finom volt :D ), végül pedig a torta és a kekszek keksze. Aztán Robi szokásához híven késett annyit, hogy éjfél előttre csak a falatkák fértek be, vagyis éppen be lehetett volna cakkozni, hogy minden beférjen, de nem dagadtra akartuk enni magunkat, hanem kiélvezni az ízeket. (És sikerült is, mindenki jóllakott, de senki nem telt el, még én sem éreztem, hogy mindjárt kipukkadok, pedig az nálam szokásos ilyenkor. És ittunk is hozzá rendesen, bár nem kóstoltunk végig mindent a menüről, de azért csak kevergettünk egy kicsit, mégsem kómával meg fejfájással kezdtük az újévet :) )
Naszóval vendégvárónak ezek a falatkák kerültek ki a szépen elrendezett asztalra (miután hatvanszor köröztem az asztal körül a kezemet tördelve, hogy jajistenkém, nincs egy rendes terítőm). Az egyik, a kicsi sós, az családi süti nálunk - őszintén már nem emlékszem, kitől tanulta Édsanyám, de amióta az eszemet tudom, van otthon ilyen kis sós cucc ünnepekkor. Azért, mert finom. Meg mert egyszerű.

Újra itthon, újra itthon!...

Legkedvesebb Barátunk majd' egy évnyi csehországi tartózkodás után végre hazajött egy kicsit a múlt hétre. Bár hatvanhét millió fele szaladgált a szűk hat nap alatt, azért csak sikerült beszorítani egy nagy vacsorát nálunk - amit hálásan köszönünk Neki :) Előzetes egyeztetés alapján összeállítottuk a menüt, ami bár a blog alapján lett kitalálva, mégis - jó szokásom szerint - teljesen más lett, mint amit eddig bemutattam Nektek. A változtatásokra engedélyt kaptam :)

Csirkesaláta, gazdagon

Nyár van, nyár, és még a nyár közepéhez képest is fullasztó meleg. Ilyenkor csak valami egyszerű, könnyen elkészíthető és legfőképpen hidegen fogyasztható étel a favorit. Ezért született meg ez a csirkesaláta - no meg azért is, mert Ovidiu csak úgy vállalta a (számára második) vacsorát, ha az könnyű lesz :)

Hát igen, ez is olyasmi, amit szinte lehetetlen szépen fotózni... De azért csudifinom volt, el is fogyott a hatalmas tálnyi egy este :)

Régi kedvenc...

És már megint tavasz-láz... Egyszerűen kellett :)

Töltött tojás Húsvét módra

Valami olyasmit kellett kitalálnom, ami hamar elkészül, még éppen csomagolható is és nem utolsó sorban finom. Ez lett belőle.

Tavaszváró kenyértekercs, avagy hogyan használjuk fel a megszikkadt kenyeret

Bár most éppen elég borongós az idő, az elmúlt napokban úgy sütötte a napocska Kolozsvár szürke blokktetőit, mintha ki akarná őket rügyeztetni. Ha pedig napsütés és tavasz-illat terjeng a levegőben (nálunk megspékelve a tömbház alatti pékség frissensült kenyereinek csodás illatával), akkor az ember lányának kedve támad zöldséget zöldséggel enni. Nos, ezt a vágyat kellett formába önteni - úgy, hogy az ember lányának legkedvesebbik Párja is fogyaszthatónak ítélje a menüt :)
Minthogy az óriás-adag fánk szépen beosztva fogyogatott, a kenyér valahogy kimaradt a tegnapelőtti-tegnapi menüből (és milyen csodás is volt: néhány finom fánkocska egy nagy csupor tejjel reggelire...), ez viszont a drága kenyerünk megszikkadásával járt. Sebaj, gondoltam, kifogok rajta - és összekötendő a kellemest a hasznossal, elkészítettem ezt a roládot:

Szilveszter és egyéb bohóságok - zsidótojás tortillával

Zsidótojás házi tortilla falatkákon

Ezt az ötletet két helyről pászítottam össze:  ebből és ebből az alapötletből alakult ki a tortillás zsidótojás ötlete, ahol persze a tortilla-lapokat kisebbre sütöm és félig kukoricalisztből készítem, a zsidótojásba pedig (libazsírunk nem lévén) fél rész vaj, fél rész tyúkzsír kerül majd.

zsidótojásos tortillácskák

Két recept

Mint láthattátok, az elmúlt héten nem kerültem oda, hogy bármit is feltölthessek Nektek, most azonban - bocsánatkérésként - két receptet is felteszek. Az egyik a spenótos-túrós táskákhoz kapcsolódik: minthogy mind a spenótból, mind a túrókrémből maradt még egy kicsi, ki kellett találnom valamit belőle. Minthogy a spenót volt a hangsúlyosabb, ezért a receptben csak az szerepel, a túrókrémet kihagytam :)