Ragozzunk: pogácsom, pogácsod, pogácsa

Nemrég jöttem rá, hogy ahhoz képest, hogy régebben mennyi pogácsát gyártottam, mostanában (lásd az elmúlt évben) gyakorlatilag nem készült nálam ilyesfajta falatozni való. Pedig a pogácsa jó, a pogácsa finom, és még nem is olyan nagy ördöngösség elkészíteni. Aztán most kedves Szüléim hoztak egy zsák pityókát, meg betévedtem Limara pékségébe és ott szembesétált velem egy burgonyás kőttpogácsa, és úgy éreztem, hogy az elmúlt napok munkája meg hírei meg mindenbaja után megérdemeljük azt az íz- és kalóriabombát, amit ez a pogi adhat. (((nem hiszem el amúgy, hogy a blogger helyesírás-ellenőrzője nem ismeri a "kőttes", de még a "blogger" szót sem, a "pogit" viszont igen...)))
Szóval kőtt, vagy az én emlékeim szerint kőttes tészta, benne rengeteg krumpli, meg egy adag margarin, vagyis inkább vaj... Meg az a bizonyos titkos összetevő, amit az unoka csillogó szemmel kérdez a nagyitól, hogy "ugye a szeretet?"... Nem, zsír :)*

Krumplis kőttpogácsa, Limara után (nagyon) szabadon

Egy egészséges adaghoz kell: 6-8 szem közepes méretű krumpli, 100 g vaj (vagy sütőmargarin, példul a Ráma vajas ízűje, ami tényleg vajas ízű), 1 púpozott ek zsír - mert az jó, 500 g liszt, 5 ek tejföl, 4 dkg élesztő, csipet cukor meg kevés langyos tej az élesztőfuttatáshoz, kb 2 dl tej, 2 tojás + 1 tojás a kenéshez, szerecsendió, kardamom, 4 tk só + a szóráshoz

A krumplit megpucolom, felkockázom, és enyhén sós vízben puhára főzöm. Ha kész, hozzáadom a felkockázott vajat, meg a zsírt, meg a tejfölt, botmixerrel gyorsan összepürésítem, aztán teszek hozzá egy kis szerecsendiót meg kardamomot, és megint összemixelem. Közben az élesztőt is felfuttatom, a liszthez keverem a sót, majd az egészet a krumplis cucchoz adom. Beleütöm a két tojást, aztán a jó öreg robotgép dagasztókarjával összedagasztom. (Lehet kézzel, pontosabban kanállal is, csak az rengeteg munkát igényel, mert nem elég simán összeforgatni, hanem jó alaposan be kell dagasztani, úgy forgatva, hogy ne nyomjuk ki belőle egészen a levegőt... Úgyhogy azt hiszem, itt jobb megoldás a gép.) Teszek rá egy darab fóliát, majd bebugyolálom konyharuhába és a fűtőtest tetejére teszem kelni.
30 perc kelesztés után alaposan lisztezett felületre borítom a tésztát, kerek formával gyorsan kiszaggatom és kivajazott tepsibe teszem őket. Én most elég közel helyezgettem egymáshoz a pogácsákat, így a végére össze is nőttek, de ha egészen külön álló apróságokat szeretnénk, akkor kell köztük legalább a két centi. Gyorsan lekenem őket felvert tojással, majd megszórom még egy kis nagyszemű sóval, csak az élmény kedvéért. 20 percig hagyom újrakelni, aztán forró sütőbe tolom és 15-20 perc alatt pirosra sütöm.

Krumplifőzéssel, dagasztással, keléssel kell neki a bő két óra, de egy nyugisabb, munka nélküli délutánon megéri nekifogni. Bár mondjuk dühöt levezetni jobban jártam volna egy kézzel dagasztandó tésztával, azt hiszem, de az íze meg a foszlóssága meg a mindenjósága így is megérte. Viszont langyosan rekordidő alatt fogy, még úgy is, hogy igen laktatós - azért úgy piszkálja az embert, hogy na, csak még egyet...

*Amúgy közben rájöttem, hogy ezt igazából Sheldon anyukája mondja Pennynek, amikor kaját készít. Igen, megy az agyunk :P