Utak között

Az elmúlt hetek-hónapok, mint azt már többször említettem, eléggé pörgősen teltek, és ha jól utánaszámolok, szinte többet voltam külföldön, mint az országban, és biztosan többet más városban, mint Kolozsváron. Ez persze azt is jelentette, hogy Férj jóval többet kényszerült mirelit-kaját enni, mint rendeset. Azért nem kell megijedni: a mirelit-pizzát is én készítettem :) (És nem, a képen szereplő étel NEM mirelit-pizza.)

És persze az is igaz, hogy ő is kivette a részét az utazgatásból - hétvégén én maradtam magamra, amíg ő száz kilométerrel arrébb tímbildingezett. Ez persze nem mentség arra, hogy mért maradtam el megint egy poszttal, hiszen elvileg még több időm lett volna így, hogy Férj nem foglalta le a hétvégémet, de az igazság az, hogy így is elég megterhelő és fárasztó szombatom volt, pedig most még nem is kellett egyik városból/országból a másikba utaznom.
Persze amikor itthon voltam két utazás között, akkor azért igyekeztem elfeledtetni vele a szűkösebb időket (az eddigieket is, meg azt is, ami még jött). Így alakult, hogy Dunaszerdahely után, de még Pest előtt (ez olyan "időszámításunk előtt"-szerűen hangzik, ha visszaolvasom :) ) elkészült ez a vasárnapinak szánt étel - ha jól emlékszem, hétfőn :)

Zöldséges lasagne boros sült májjal

Hozzávalók: félkész lasagne-lapok (pedig becsszó terveztem, hogy én gyúrom meg a tésztát is, de az már nagyon nem fért bele az időmbe), 450 g borsó, 2-3 kisebb fej hagyma, sajt, 50 g vaj, 5 csapott ek liszt, 5 dl tej, szerecsendió, kardamom, tejföl; 500 g tisztított máj, olívaolaj, fokhagyma/-por, só, bors, 1-1,5 dl száraz vörösbor

Első körben előkészítettem a lasagne-hoz szükséges alapanyagokat. A hagymát megpucoltam és egészen apróra daraboltam, a borsót - még Anyóséktól hozott házi-mirelit - kiengedtem és sós vízben előfőztem, majd elkevertem egy kis tejföllel (épp csak hogy bevonja a szemeket), a sajtot lereszeltem. A vajból, lisztből és tejből híg besamelt készítettem, szerecsendióval és kardamommal ízesítettem - nem sóztam, mert a sajtom és a borsó elég sós volt ahhoz, hogy jó ízt adjon az egész rakottasnak.
Ezután olívaolajjal alaposan kikentem egy jénai alját, és belefektettem az első rend lasagne-lapot. Erre besamel került, majd egy rend borsó és hagyma, egy maréknyi reszelt sajt, utána megint egy pici besamel, lasagne-lap - és itt kezdődött elölről. A tetejére lasagne-lap került, azon eloszlattam a maradék besamelt és sajtot. Végül nagyon halványan meghintettem egy kis borssal, és mehetett is a sütőbe egy bő fél órára - én a biztonság kedvéért az első tíz percben letakartam fóliával, hogy biztosan át tudjanak puhulni a lasagne-lapok.
Amíg a lasagne sült, egy nagy serpenyőben olívaolajat melegítettem. Normális esetben rendes fokhagymát aprítottam volna bele a máj előtt, de akkor nem volt itthon fokhagymám, és nem is terveztem venni, tekintve, hogy másnap megint utaztam el. Így annyit tettem, hogy a májat lemostam, leszítattam, és egy kicsit beleforgattam egy bors-fokhagymapor keverékbe, majd így dobtam az olajra. Hagytam egy kicsit pirulni magában, majd a házban fellelhető pohárnyi bort is alálöttyintettem, csak az íze kedvéért :) Gyakran megforgatva nagyjából 20 perc alatt készre pirítottam, a végén enyhén megsóztam.

És persze, mivel ez ünnepinek szánt vacsi volt, természetesen desszert is készült hozzá. Ahhoz csak 1 liter tej, egy csomag csokis és egy csomag vaníliás pudingpor, meg nagyjából negyed kiló eper szükségeltetett :) 

ÁPDÉT: kattintasz, hallgatod, főzöd :D