Én személy szerint legalábbis tiszta jól érzem magam most, hogy a napsugarak beszöknek az ablakon – és nem csak azért, mert végre lehetőségem volt az erkélyre teregetni, és nem a szobában foglalja a helyet a mosott ruha. Valahogy még a blokkok is szebbek, ha süti őket a nap.
Persze az elmúlt hónapok stressze nem múlt el nyomtalanul, sőt, lassan kezdünk nagyobb és nagyobb terheket magunkra vállalni, és még a végén azt is elhisszük magunkról, hogy felnőttünk valamikor. De azért voltak igazán szép pillanatok az elmúlt hónapban, nemrég nyolc évesek lettünk Férjjel (hihetetlen belegondolni), és idén először színházba is sikerült eljutni a múlt héten (köszi, Rózsa :D). És ha a következő hetekben is kapunk ilyen lélekmelengető napsugarakat, még a végén egészen felvidulunk.
Már a tavaly is, sőt, a tavalyelőtt is készültem rá, hogy újra sütök fánkot farsangban, de aztán mire felébredtem, már nem is látszott a farsangfarka, így mindig napoltam egyet a fánksütést. Most aztán megembereltem magam, és tegnap este - a szombati munkanap megkoronázásaként, ugye - nekifogtam bedagasztani egy jó adag fánktésztát. Na persze nem a hagyományos formában gondolkodtam, minek is, inkább kipróbáltam(-tunk) egy sós, töltött verziót – és hogy is mondjam, ez sokkal közelebb került a szívemhez, mint az édes változat, de gondolom ez az engem egy csipetnyit is ismerőknek nem meglepő. De azért szeretnék megnyugtatni mindenkit, nem csak az én ízlelőbimbóimnak jött be a sós fánk, Férj is kóstolgatta lelkesen, olyannyira, hogy a majdnem negyven fánkocskából még kettő, ha maradt mostanra. (Azt az egyet, amit A. kóstolt – és dicsért meg, háhh – indulás előtt este, már nem is számítom az általunk elpusztított mennyiség mellett :) )
No s akkor jöjjön a lényeg – s ha ti is akartok fánkolni még egyet az idei farsangban, gyorsan próbáljátok ki keddig ezt a fincsiséget :)
Sajttal-sonkával töltött fánk
Hozzávalók (kb 40 darab kis almányi fánkhoz): 800 g liszt + kb 100 g a nyújtáshoz, 50 g élesztő, 5 tojássárgája, 80 g vaj, tej igény szerint (az élesztő felfuttatásához plusz a tésztához), csipetnyi cukor (az élesztőhöz); kb. 200 g sajt, kb 200 g gépsonka, 150 g sajtkrém; (sok-sok) olaj a sütéshez
Az élesztőt egy kevés cukorral és tejjel elkeverve felfuttatom, majd összekeverve a liszttel, vajjal, tojássárgákkal elkezdem kidagasztani, annyi tejet adva hozzá, hogy szép ruganyos tésztává gyúrhassam az egészet. A kész tészta tetejét meghintem liszttel, majd konyharuhákba bugyolálva kelni hagyom, amíg duplájára nem dagad.
A sajtot és sonkát lereszelem, majd összekeverem a krémsajttal. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítom, és átgyúrás nélkül elkezdem kinyújtani, nagyjából fél-egy centiméteres vastagságúra. A kinyújtott tésztát képzeletben megfelezem, és az egyik felére – egymástól kb két centi távolságra – kézzel kicsit meggömbölygetett sajtos-sonkás tölteléket teszek. A tészta üresen maradt felét óvatosan ráhajtogatom a töltelékes oldalra, ha kell, előtte megvizezem a felületét, hogy jobban tapadjon, hajlamos a kiszáradásra ugyanis, amíg a töltelékeket abajgatjuk. A töltelék-gombócok között ujjal végignyomogatom a tésztát, hogy összetapadjon, majd késsel vagy egy megfelelő méretű pohárral kiszaggatom a fánkokat. (Én itt egy kicsit bajban voltam, mert hirtelen nem találtam akkora formavágót, ami megfelelt volna, ezért késsel bénáztam egy darabig, de aztán Férj és A. együttes kutakodása eredményeként sikerült előkotorniuk egy megfelelő szájú poharat. Szaggatás közben aztán rájöttem, hogy jobb is volt ez a verzió, mint a formaszaggatós, mert a pohár szája – mivel nem élesen vágja át a tésztát – jobban összetapasztja a két réteget, így kevesebb lesz az esélye annak, hogy sütés közben megszökik a töltelék.) A kész fánkocskákat még egyszer kelni hagyom, amíg az olaj felforrósodik – ez kb tíz perc-negyed óra, mert ugye sok olaj kell, hogy a fánkok alja ne érje a serpenyő/lábos alját –, majd szép aranysárgára sütöm mindkét oldalukat. Lustább konyhatündéreknek jelzem, hogy nem muszáj a serpenyő mellett állva várni, hogy mikor lehet megfordítani a fánkokat, mert megfordulnak maguktól is – max annyira kell ügyelni, hogy ha túl sokan vannak egyszerre a serpenyőben, akkor a kevesebb hellyel rendelkező fánkokat forgassuk meg manuálisan.
Én szitába szedtem a kész fánkokat, tekertem rájuk két lehelletnyi sót, és készen is voltak. Talán feltűnt, hogy egyáltalán nem sóztam sem a tésztát, sem a tölteléket: mivel tudtam, hogy a sajtkrém ízesítve van, és a sonka is sós egy kissé, nem láttam értelmét tovább sózni. A végén ráhintett pár szem só bőven kihozta a tészta ízét is.
Elkészítési idő: mindenestül kb 3 óra, keltetéssel-mindennel
UPDATE: kattints, hallgasd ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése