2018. február 20., kedd

Lex parsimoniae

A többletet nem kell bevezetni szükségtelenül, mondta vagy hétszáz éve William Ockham, és milyen nagyon igaza volt. Ne is szaporítsuk a szót, mert minden pillanattal, amit a szöveg kiagyalásával töltök, máris többszörösét töltöttem el annak az időnek, mint ami alatt a mai vacsoránk elkészült. Az egyszerűség mindenek felett.



Juhtúrós burgonya egyben sütve

Hozzávalók két személyre, szokás szerint: 4 kujaknyi krumpli, kb 100 g juhtúró (burduf), 50 g vaj, bors, fokhagymapor, só + tejföl, újhagyma



A krumplikat alaposan megmosom, lesikálom, hogy semmi-de-semmi kosz ne maradjon rajtuk. Egy nagyobb darab alufóliát kiterítek, a közepére teszek egy darabka vajat, gyengén megsózom, borsozom és beszórom fokhagymaporral, majd a közepére ültetek egy krumplit. Késsel egy-két helyen beleszurkálok, majd a tetejére is jön egy vajas-fűszeres fröccs, végül az egészet szépen becsavarom az alufóliába és egy tepsibe teszem, majd ugyanígy járok el a többi krumplicskával is. Az egészet betolom a sütőbe, alágyújtok - és egy bő harminc percet elmegyek sorozatot nézni, mert a krumplik környékén több dolgom nincsen.


Ha lejárt az egy rész, kiveszem a tepsit a sütőből, kibontom az alufóliát, és a megkészült krumplikat kereszt alakban majdnem teljesen négybe vágom. A vágásokba bőven nyomkodok a juhtúróból, elgyönyörködöm benne, hogy milyen szépen olvad - és kész is. Lehet turbózni finom házi tejföllel meg sápadtka kamrai újhagyma-nyesedékkel, de igazából magában is tökéletes.
Oké, egy csücsörítős-száraz fehérbort vagy egy jó fröccsöt azért simán elvisel :)


Elkészítési idő: 45 perc, 5 perc aktív munkával (jó házi krumplinál 10, mert azt többet kell sikálni.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése