Amit a marhanyelv elbőgni restell...

Nos hát túl vagyunk a világ leghúzósabb augusztusán - aperitifként egy Kultivál, ahol utolsóelőtti nap derül ki, hogy képzést kell tartanom, főételnek egy középiskolás tábor, ahol harminc nyüzsge fiatalt kellett elterelgetni valahogy, desszertként pedig egy Magyar Napok, vegyesen munkahelyi és hobbimunkahelyi programkákkal (összesen tizennégy programban volt benne a mancsom öt nap alatt...). Szóval asszem, érthető, hogy hétfőn kidőltem, mint egy zsák, és kb végigaludtam az egész napot - estére pedig ezt a fincsiséget dobtam össze Férjnek, jutalmul, hogy kibírta ezt a hónapot (is) velem :D És lévén, hogy a KMN-es programot egy szupperül sikerült Szamárfül-előadással zártuk, azt hiszem, nem kell magyaráznom a címet sem (akinek mégis igen, az keressen rá a címre, olvasson vagány verset és röhögje könnyesre magát ;) )

Utolsó békés percek

Egy igen erős és melóban igencsag gazdag augusztus áll előttünk, úgyhogy még kellett egy kis feltöltődés, egy kis nyugi, mielőtt belemerülünk a káoszba - megint. És persze a chill-hez jófajta kaja is jár.