Egy lelkemnek igen jóleső, de közben mégis igen intenzív héten vagyunk túl. Túl? Ezt a bejegyzést még Budapesten, a nővérem netét lopva írom.
Átlagos erdélyi családként rokonaink és barátaink többje él határon túl, mint amennyi határon innen. Ki Ceau alatt muszájból, ki a szabad világban kalandvágyból indult neki, s találta meg egy vagy két határral arrébb a (többé-kevésbé) boldog életet. Mi meg, akik maradtunk, messengeren keresztül figyeljük lélek-keresztlányaink cseperedését, whatsappon szorítjuk gyászoló unokatestvérünk kezét, és százszor újratervezett időpontokban próbálunk meg, egy törékeny kis készüléken keresztül, megtudni valamit a barátainkról, és a hogy vagy? jól vagyok-klisén túl is benne lenni az életükben. Meg, persze, alkalmanként nyakunkba vesszük a világot, és szűkreszabott vakációkon igyekszünk végiglátogatni minél több szívünknek kedves embert. És mindig van, jaj, egyre több olyan, aki kimarad.
De csitt, ne legyek hálátlan, az elmúlt hét forgatagában sok kedves emberrel volt idő végre kicsit komolyabban is együtt lenni. Igaz, ehhez le kellett fenekelni bő félezer kilométert (és még haza se értünk; innen is nagy köszik az összes sofőreinknek, ők több effortot tettek a dologba); és igaz, hogy alig aludtunk két éjszakát egymás után ugyanazon a helyen, de közben csodásan jó beszélgetéseket folytattunk hajnalokig. Keveset aludtunk, de sokat töltekeztünk. Keveset sétáltunk városokban, de tollasoztunk csepergő esőben vendégként egy gyönyörű, gyönyörű kertben. És, mivel nekem ugye szeretetnyelvem az etetés, egy keveset főztem is, hogy sok-sok jó falattal örvendeztessem meg legkedvesebb vendéglátóinkat.
LAZACFILÉ BATYUBAN SPÁRGÁVAL
lazac, leveles tészta, sült spárga, hamis tartármártás
Hozzávalók 5-6 adaghoz: 1 nagy csomag zöldspárga, 400 g lazacfilé, 1 csomag levelestészta, 1 tojás, olaj, tejföl vagy görög joghurt, 1 tk mustár, 3 ek natúr sajtkrém, szerecsendió, kurkuma, tárkony, só, bors
Ezzel a recepttel akkor jársz jól, ha Ausztriában készíted, mégpedig azért, mert a hozzávaló lazacot egy Parndorfhoz közeli Billában vettük, éspedig helyre kis kockákba préselve hat filécskét. Igaz, hogy nehéz lett volna felismerni, hogy a hal melyik feléből való a hús, de végül is lazac-íze volt, finom volt, és nem utolsó sorban nem túl drága, úgyhogy jólvoltezígy. Ha te nem jársz éppen Ausztriában, és nem találsz ilyen kockára préselt Billás lazacot, persze dolgozhatsz frissen fogott vadlazaccal is, én nem fogom elrontani a játékodat. Maximum nehezebb lesz szépen formára igazgatni a batyudat, de ugye kicsire nem adunk.
Az úgy kezdődött, hogy a Billába betérvén megláttunk egy nagy halom gyönyörű spárgát. Vegyünk-e, kérdezte kedves vendéglátónk, de ha veszünk, mit csinálunk belőle? Érted, feltett nekem egy mit főzzünk?-kérdést egy hatalmas, alapanyagokkal teli bolt közepén, és aztán csodálkozott, hogy én elkezdek cikázni, mint egy fecske, és közben néha hirtelen megtorpanok egy sor közepén egy "de az is jó lenne, ha..." mondatot dünnyögve. Aztán így lett, hogy a spárga mellé összecikázunk egy levelestésztát meg egy kevés natúr sajtkrémet, és indulhatott a lightos vendégfőzőcske.
A lazacot papírtörlőn alaposan leszítatom. A kiengedett leveles tésztát kiterítem, hat kockába vágom. A sajtkrémet kikeverem egy kevés kurkumával, frissen őrölt szerecsendióval, tárkonnyal, borssal; tettem bele egy nagyon kevés plusz sót is, de ezzel csak óvatosan, mert ugye egy sajtkrémben eleve van só, és tettem volna bele egy kevés fokhagymaport is, de az pont nem volt. A kikevert sajtkrémmel megkenem a levelestészta-kockák közepét, ráteszem a lazackockákat, majd azok tetejét is megkenem a maradék sajtkrémmel. A levelestésztát szépen ráhajtogatom a lazacfilé-kockákra (nem magyarázom el fokokkal meg szögekkel, nézzed megfele a képeket, s logikázzál), megkenem egy kevés tojásfehérjével és a 200 fok környékére előmelegített sütőbe tolom nagyjából 15 percre. Pontosan nem tudom, mert a sütő boldog közös munkánkig teljesen ismeretlen volt számomra, s bár a hőfokot aránylag pontosan lehetett állítani, de mivel két nappal ezelőtt csontra szárítottam egy adag karajt egy másik ismeretlen sütőben, a batyucskákat most párpercenként néztem, hogy oda ne égjenek. Órát is nézni közben, hogy tudjam, mennyit ültek bent, nem volt érkezésem. Lényeg, hogy ha szép mosolygóspirosak, akkor ki lehet venni.
Amíg a batyuk készülnek, gyorsan elkészítem a köretet: a megtakarított és rövidre vágott spárgát egy kevés olajon (ha van, inkább vajon csináld, de az olívaolaj sem rossz) gyorsan átpirítom-párolom, közben tekerek rá egy kevés sót-borsot, csöppintgetek egy kevés citromlevet. Mivel a spárgaszezon legjobb idejében vagyunk, és a spárgák szárának alig töredékét kellett fásodás miatt eltávolítani, a serpenyőbe be nem férő szárrészeket én most kisebbre aprítottam, és a fentiekhez hasonlóan szintén lepirítottam, a második szedésre az is tökéletesen jó volt.
Végül a tojásból, mustárból (Osztrákiában járóknak: a Mautner Kreuter-mustárja kiváló választás hozzá), sóból, olajból botmixerrel gyors majonézt húzok fel, négy-öt kanálnyit belőle tálba szedek, és egy kevés (kb 2 ek) tejföllel meg fél citrom levével lágy hamis tartárt keverek belőle.
Lehetne persze cifrázni még ezt a receptet, nekem is támadt főzés közben még vagy ötven ötletem, de igazából ez így is teljesen okés ebédke volt, egy tökismeretlen konyhában is gyorsan és kb üzembiztosan el lehetett készíteni, és még a beszélgetésre is maradt elég figyelem a főzése közben. Szóval, ha egy könnyen elkészíthető jó falatra vágytok, és persze szeretitek a halat meg a spárgát, ez a ti ételetek. Csak szólunk, hogy a Grüner Veltliner kiváló választás mellé.
Elkészítési idő: kb. 35 perc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése