Ugye azt már legutóbb is írtam, hogy Jézus Kolozsvárra jövetelén munkálkodom. Tudtam, amikor bevállaltam ezt a projektet, hogy nem lesz sétagalopp, de soha nem hittem volna, hogy ez ennyire húzós meló :)
Az elmúlt bő egy hónapban (bár lassan van az már másfél is) nagyjából napi 2-3 órát aludtam, és a fennmaradó időben folyamatosan a Jesus Christ Superstar projekt lékeit tömködtem, miközben tovább is kellett volna építeni a hajót (vagy bárkát, ha már bibliai témáknál tartunk). Ezzel keltünk, ezzel feküdtünk, és csak azok a pillanatok nem szóltak a JCSről, amelyekben az egyéb elmaradt munkáimmal próbáltam utolérni magam, bár az agyam egyik fele még akkor is a JCS-n pörgött. Férj pedig, mivel nyilván nem tudott kirángatni a munkából, nagyon kedvesen beszállt és segített egy csomót, hogy ne dőljek ki idő előtt.
Mostanra nagyjából lecsengett a munka, de most jön más - szokás szerint. Jövő héten két napot Sárospatakon, két napot Lendván, és legalább kettőt Pesten töltök, és még így is szerencsés vagyok, hogy ennyire is sikerült össszehangolni a dolgokat, és nem kell hetente utaznom. Persze közben folyamatos kapcsolattartás az itthoniakkal, mert még mindig nem sikerült lezárni a JCS-t sem :) Szerencsére ezekben a munkákban sikerült találni egy igen lelkes és hozzáértő segítséget, aki nem csak hogy képes átvenni a munkáim felét, de eléggé jó fej emberke is ahhoz, hogy másfél hónap ismeretség után úgy érezzük, mintha évek óta ismernénk. (Mondjuk lehet, hogy ehhez hozzájárult a napi 18-20 órányi közös munka is...)
No de természetesen erre a hétvégére szabadságoltuk magunk - legalábbis részben, mert ha egészen szabadságolni tudtuk volna magunkat, akkor Horvátországban flangáltunk volna három napot a teraszon való ücsörgés helyett -, hiszen ünnepelni valónk volt: Férj megint bölcsebb lett egy évvel a tegnap :) Sajnos nem tudtunk hazautazni a hétvégére, hogy Apósékkal közösen ünnepeljünk, de innen is kívánok Neki is nagyon boldog születésnapot :)
Persze ha nem megyünk valamerre, akkor nálunk kell banzáj legyen, legalább valamilyen kisebbfajta. Tegnap öten gyűltünk össze megünnepelni a Zuramat, nyilván jóféle italokkal meg ételekkel.
Sajnos a vacsorát magát nem sikerült lefotózni, lévén tálaláskor nem akartam megváratni a népet, és aztán rekordidő alatt elfogyott a repeta is. De a vacsora amúgy sem volt olyan nagy attrakció - viszont a torta... :) Édes pillanatok következnek.
Fügekrémes sakktorta
Hozzávalók: 10 tojás, 5 púpozott és 5 csapott ek liszt, 4 ek cukrozatlan kakaó, 10 ek cukor, 2 csomag sütőpor, egy csipet só, 4 aszalt vagy 6 friss füge a krémhez + 2 a díszítéshez, 4 ek barna cukor, 250 g mascarpone, 5 ek joghurt, 350 g étcsokoládé, 1 dl tej
Először elkészítettem a piskótákat. 5 púpozott ek lisztet összekevertem egy csomag sütőporral. 5 tojást szétválasztottam, a sárgákat simára kevertem, a fehérjét egy csipet sóval felhabosítottam, majd lassanként hozzákeverve 5 ek cukrot kemény habbá vertem. Ezután a habhoz kevertem a tojássárgákat, majd a lisztet. A kész masszát alaposan kikent és kilisztezett tortaformába öntöttem, és megsütöttem. A maradék 5 tojásból, 5 ek lisztből, csomagnyi sütőporból és 5 ek cukorból kikevertem még egy adag piskótatésztát, csak most a liszthez adtam a 4 ek kakaóport is. Ezt is kisütöttem egy ugyanakkora tortaformában.
Sajnos minden jószándékom és az amúgy szuper piskótarecept ellenére sem sikerült tökéletesen a tészta, mivel az aragázunk emlékszik ugyan az özönvíz előtti időkre, viszont a szép és egyenletes tortasütéshez már nem ért. Így a piskótáim kissé felemásak lettek, és messze nem nőttek fel olyan szépen, mint kellett volna nekik.
Miközben a tésztalapok hűltek, elkészítettem a krémet. 4 aszalt fügét felaprítottam, és a barna cukorral karamellizáltam. A mascarponéhoz kevertem a joghurtot, majd a karamellizált fügét, és robotgéppel homogenizáltam.
A tortalapokat vízszintesen kettévágtam, majd egyre kisebbedő köröket vágtam ki belőlük. Ezután elkezdtem összeállítani a tortát: az alsó sor legkülső köre fekete, a második fehér, a harmadik megint fekete, a közép pedig ismét fehér piskótakör volt. Ugyanezt - egyszer simán, egyszer fordítva - elvégeztem a következő sorokban is, úgy, hogy minden tésztaillesztést krémmel kentem be vízszintesen és függőlegesen is.
Mikor a torta összeállt, a csokit felolvasztottam a tejjel és a tortára öntöttem, majd elsimítottam rajta. A tetejét karikára vágott aszalt fügével díszítettem.
Elkészítési idő: 2,5 óra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése