Színek

Én tudom, hogy hivatalosan februárig tart a tél, de azért nekem szilveszter után már lassan következhetne a tavasz. Hiányoznak a színek, az ízek, az illatok, a napsütés. Szerencsére ez valamennyire pótolható szép és finom kajákkal, de azért most jobban érzem magam a szép napsütésben, amiben énekelnek a tizenöt centis tulipánhajtásaim :)

Odatettük a csontot

... Főni. Maradékfelhasználás felsőfokon.

A hetedik

A hetedik

Épp tegnap volt egy hónapja annak, hogy az évfordulónkat ünnepeltük... Kicsit hihetetlen, de már hét éve boldogítjuk egymást kedvenc Főkóstolómmal. Néha sokkal többnek tűnik, néha úgy, mintha tegnap lett volna, de mindig-mindig jó :)
Ünneplésképpen persze vacsorázni mentünk, mert az egyik legjobb ajándék az, ha nem kell főzni-mosogatni ahhoz, hogy finomakat együnk. És hát amúgy is tartozunk valami kis étteremkritikákkal a blognak :)

Halihó

Úgy tűnik, ez a január-február periódus mindig is az eltűnések periódusa lesz, főleg, ha ennyire összezsúfolják az elszámolásokat meg az új pályázatokat, mint idén. Szerencsére azért csak írni nem írtam, enni hihetetlenül jókat ettünk mostanság - másik előnye a megfeszített munkának, hogy alkalmanként muszáj kikapcsoljam a gépet, és beszabaduljak a konyhába. Kár, hogy utána nem kapcsolom vissza a gépet, hogy le is írjam, mit ettünk.