2016. március 6., vasárnap

Halihó

Úgy tűnik, ez a január-február periódus mindig is az eltűnések periódusa lesz, főleg, ha ennyire összezsúfolják az elszámolásokat meg az új pályázatokat, mint idén. Szerencsére azért csak írni nem írtam, enni hihetetlenül jókat ettünk mostanság - másik előnye a megfeszített munkának, hogy alkalmanként muszáj kikapcsoljam a gépet, és beszabaduljak a konyhába. Kár, hogy utána nem kapcsolom vissza a gépet, hogy le is írjam, mit ettünk.


No de most - hogy egy hétvégére szalmaözvegy lettem, és egyedül birtokoltam picinyke lakásunkat - végre odajutottam, hogy kicsit rendszerezzem az elmúlt hónap fincsi kajáit. Átválogattam több, mint száz képet, megszerkesztettem belőlük vagy negyvenet, és rájöttem, hogy vannak nagy hátrányai annak, ha az ember már fejből főz, de olyasmit, amit addig még nem csinált. Tudniillik ha nem jutok oda azonnal (pár napon belül), hogy leírjam a receptet, utána már hiába nézzük Férjjel együtt a képeket, jónéhányszor csak annyira jutunk, hogy "ez nagyon jól nézett ki, meg húdefinom volt - de mi is volt benne?" És mivel szagos-ízes fotókat még nem tudok készíteni, előfordul, hogy nem azonosítjuk be a hozzávalókat, így gyönyörűszép képek és nagyon finom kaják vesznek el a süllyesztőben. De ez már csak a blogger problémája.

Pár hete történt, hogy rájöttünk csapatostul, hogy ebben az évben még nem volt nagy vacsora nálunk, ezt pedig nagyon gyorsan orvosolni kellett. Valami nagyon finomat szerettem volna, mert hát csak jó vacsorával érdemes vendéget fogadni, meg amúgy is egyre ritkábbak a nagy közös vacsorák, amióta kezdünk nagyon felnőni, több időt tölteni munkában, mint csak úgy szabadon, és emiatt egyre nehezebb összeegyeztetni hat ember picinyke szabadidejét. Azért próbálkozunk :)
A menü alapját az adta, hogy kedvenc anyósom felküldött egy szép kis füstölt csülköt, ami kettőnknek azért sok lett volna. Utánaszámolva aztán kiderült, hogy hat embernek viszont kevés, úgyhogy lelkes csülökvadászatba fogtam. Íme az eredmény - kell hozzá egy kis idő, de mindent megér a csend, amit csak a jóízű cuppogások szakítanak meg, mert a vendégeid csak a finom falatokra tudnak koncentrálni :)

Füstölt csülök vele sült krumplival, párolt savanyúkáposztával

Hozzávalók 6 személyre: 1,2 kg csülök (kb, pontosan nem mértem le, de olyan 600 g körül volt egy), 700 ml barna sör, 1 kg krumpli, 1 csomag rozmaring (akinek van, persze nyugodtan használhat friss rozmaringágat, abból 3-4 kell kb), 3 fej fokhagyma, , bors, őrölt kömény

A sót, borsot és köményt összekeverem (mennyiséget nem tudok mondani, talán 2-2 teáskanállal kellett mindenből), és alaposan bedörzsölöm vele a csülköcskéket, de tényleg, nagyon-nagyon alaposan, mindenhol. Egy nagy jénaiba teszem - úgy számoljatok, hogy még a krumpli is be kell férjen majd mellé -, és állni hagyom, amíg előkészítem a fokhagymákat. Ezeket nem kell megpucolni, éppen csak szétszedem gerezdekre, és úgy héjastul behajigálom a hús mellé. Ráöntök 1 dl vizet és kb 2 dl barna sört, majd az egészet alufóliába bugyolálom, és a sütőbe tolva hagyom bő 2 órát rotyogni. Ezután kiveszem, megfordítom a csülköket, egy kicsit utánafűszerezek, hogy pótoljam a sör által lemosott fűszereket. Újra letakarom fóliával, és  visszateszem, innentől azonban olyan félórán ként ránézek, és ha kell, utánalocsolok egy kevés sört - így sütöm még 2 órán keresztül. 4 óra elteltével a hús már kezd leválni a csontról, ekkor mellészórom a megpucolt és feldarabolt krumplit, meglocsolom egy kevés sörrel, és fél órát sütöm még fólia alatt. Végül leveszem a fóliát, és még minimum 30 percet sütöm az egészet , hogy a krumpli is tudjon pirulni egy kicsit, és a csülök bőre is ropogósodjon. Ekkor már kb 10 percenként nézek rá, sörrel és a kiengedett pecsenyelével locsolgatom, az utolsó 10 percre pedig alaposan megszórom rozmaringgal.
Az utolsó fél órában a káposztát is elkészítem, egy serpenyőben kevés zsírt hevítek, és ezen gyakran megforgatva megpárolom a savanyú káposztát. A csülköket kiveszem, vágódeszkán hagyom szunnyadni pár percet, majd levágom a csontról és felszeletelem.

Kép csak egy készült - nézzétek el, vendégek mellett nem állok neki ételfotózni :)
Elkészítési idő: hát, összességében bő 5 óra, de az aktív munka talán ha egy órát felvesz
A recept alapja Mennyei Mignon blogjáról származik, igazából csak a sütési időt rövidítettem egy cseppet, mert a ~6 óra épp nem fért bele a napomba :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése