2013. november 20., szerda

Egy egyszerű, hétköznapi vacsora

Mert mi tudunk élni... 
Szeretném azt mondani, hogy mióta Rita elment, csak punnyadunk, meg hogy kipihentük annak a hétvégének a fáradalmait, de az nem a mi stílusunk lenne. Férj ügyesen elment minden nap dolgozni (még most sem értem egészen, hogy hogy bírja a napi - utazásostul-mindenestül - tizenkét órát), és azért én sem tengtem-lengtem, szerveztem koncertet, meg gyűltünk, meg rádióztam, meg írtam, meg... hát, meg végül sikerült elpakolnom a matracokat és paplanokat, amiket még Ernőék használtak :P És miután a tegnap hosszú estém volt (majdnem beszélgettem Bródyval), de mire hazaértem, Férj nagyon kedvesen elmosogatott, pedig igen sok cucc maradt a pita után, szóval akkor úgy gondoltam, hogy kéne már készíteni valami igazán finomat.
Meg azért is, mert szerdán megint gyűlünk, csütörtökön meg kitudja, mi lesz, szombat-vasárnap pedig valószínűleg hajnalig fogok dolgozni a salsafesztiválon, úgyhogy legfeljebb reggelit készíthetek majd. Ja, hogy kihagytam a pénteket? Igen, mert pénteken Aletta jóvoltából vacsorázni megyünk - azért muszáj megünnepelni, hogy Férj épp egy fél éve lett Férj :D


Spenótos-pangasiusos puliszka

Hozzávalók két szerelmes személyre: két nagyobb pangasius-filé, egy bögre puliszkaliszt, 300 g spenót (fagyasztott állapotban mérve), mustár és magos (boábés :P) mustár, só, fokhagyma(granulátum), olaj, tejföl

A spenótot kiengedem (a kiengedés már a serpenyőben történik, zöldségeket nem kell külön kiengedni, ugye :) ), egy serpenyőben közepes lángon összerottyantom, teszek hozzá pár kanálnyi tejfölt, egy kis sót és fokhagymát, megint összerottyantom, és félreteszem.
A kétféle mustárból két-két evőkanálnyit összekeverek, sózom, és teszek hozzá egy pár csepp olajat. A halakat bedörzsölöm a szósszal és állni hagyom.
A puliszkát lobogó vízben megfőzöm. (Igen, tényleg.)
Begyújtok a sütőbe, hogy bemelegedjen, aztán előveszek egy jénai tálat és kiolajozom. Beletöltöm a puliszkát, a közepére halmozom a spenót háromnegyedét, kicsit összeforgatom. A halat hosszú csíkokra szeletelem, majd akkor darabokra vágom, hogy éppen fel lehessen tekerni egyszer. Összecsavarom őket, és a spenótos puliszkába nyomom. A közepükbe mokkáskanállal beleügyeskedem a maradék spenótot, és a spenót tetejére egy-egy körömhegynyit teszek a maradék mustáros szószból. Sütőbe tolom, 15 perc után megfordítom, össz 25 perc után kiveszem (és még 15 percet hűlni hagyom, mert másképp szerteszét folyik a puliszka).
Kiteszem, iszunk előtte egy kortynyi áfonyapálinkát, mellé egy pohár száraz fehérbort, és átszellemült arccal megesszük.

Ennyi. Ilyen könnyű. Mondtam én, hogy egyszerű vacsora :) És még a régi ígéretet is sikerült betartani utána, miszerint elmosogatunk lefekvés előtt :)


... sülés után. 
Sajnos a képek nem a legjobbak - nem, a tablet valóban nem fényképezésre való, de amikor nincsen más... Azért a lényeg látszik, nem? :)

Elkészítési idő: 20 perc + sütés

2 megjegyzés:

  1. Egy egyszerű srác volt? :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Neeem, az egyszerű srácoknak nincs közük ilyen egyszerű vacsorákhoz :P

      Törlés