Az utolsó vacsora

Bár lehetne ilyen analógiákat találni a jelenlegi elfoglaltságaim között, de nem a Jézus-féle utolsó vacsorára gondolok, hanem a mi évzáró vacsoránkra a nyár beköszönte előtt. Mert ugye nyárára még inkább elhagynak bennünket a barátaink :P


Természetesen nem érhet véget úgy a tanév és nem kezdődhet úgy a nyár, hogy ne legyen nálunk vacsora. Végre-valahára ismét a teraszon :) 
Múlt pénteken tehát megpróbáltuk összeszedni a bandát, és nagy bulira készültünk, hiszen L barátnénk éppen elballagott, és még Szisznek is lógtunk egy szülinapi vacsorával. Szisz, a vacsorád még mindig vár, ahogy mi is vissza :)
Végül aztán négyen lettünk, ami végeredményben pont jó is volt, mert így kényelmesen elfértünk a teraszasztalnál, és még a fokhagymáimat sem kellett elköltöztetni.
Mint ilyenkor mindig, teljes menüt terveztem, előételnek pedig egy nagyon érdekes kis ötletet próbáltam ki - nyilván nem úgy, ahogy az eredeti receptben szerepelt :P

Töltött papucs

Hozzávalók - a tésztához: 400 g liszt, 150-200 g vaj/sütőmargarin, 1 csomag száraz élesztő, 1 tojás, 1 csapott ek só, bors, tárkony ízlés szerint; a töltelékhez: egy aprított tonhalkonzerv, 3-4 kanál tejföl, ~2 dl víz, 1 csapott ek keményítő.

A tésztát a megadott anyagokból összeállítom, majd konyharuhába csomagolva egy órát kelni hagyom. Közben a tonhalkonzervet olajostól-mindenestől serpenyőbe borítom, felmelegítem. Hozzáadom a tejfölt és a vizet, majd ha felforrt, a keményítőt is. Gyakran kevergetve újraforralom, és addig hagyom a tűzön, amíg kellőképpen be nem sűrűsödik. Ezután leveszem a tűzről és lefedem, hogy ne bőrözzön be a teteje.
Ha a tészta megkelt, 4-5 mm vékonyra nyújtom, és pogácsaszaggatóval kiszaggatom. Nagyjából félbehajtom - nem nyomom meg annyira, hogy összetapadjon a két fél, de annyira igen, hogy ne nyíljon szét sülés közben. Sütőpapíros tepsire pakolom, lekenem felvert tojással és forró sütőbe tolva 8-10 perc alatt aranybarnára sütöm.
A kisült papucskákba kiskanállal tonhalkrémet töltök, és kész is :)

Még langyosan vittem ki, és rekordidő alatt elfogyott - R.-nek, aki szokás szerint késett, alig tudtam megmenteni pár darabot.
Persze ezzel nem volt vége az estének, következett a fő fogás, ami pont annyira volt finom, amennyire egyszerű. Nagyon. De tényleg.

Egyben sült zöldséges csirkecomb

Hozzávalók: 8 csirkecomb (nálunk bőröstül együtt, mert mi szeressük), 1 kg aprószemű krumpli, 1 borsókonzerv, 1 bébirépa-konzerv, fél kg csiperkegomba, 3-4 fej hagyma, 1-2 fej fokhagyma, 2-3 dl tejföl, 3 ek magos mustár, 2 ek sima mustár, víz, só, bors, rozmaringőrlemény, pár csepp olaj.

A combokat megmostam, megszárítgattam és besóztam. Egy nagy tepsibe sütőpapírt tettem, azt vékonyan megkentem olajjal, és belepakoltam a combokat. A krumplit, hagymát, fokhagymát megpucoltam, megmostam, az első kettőt felkockáztam. A gombát megmostam és szárastól együtt felszeleteltem. A tejfölt kikevertem a mustárral, sóztam, borsoztam, tettem bele egy kis rozmaringőrleményt és addig hígítottam vízzel, míg megfelelőnek nem ítéltem a mennyiséget.
Ezután a zöldségeket összekevertem - hozzáadtam a lecsepegtetett borsót és répát is -, majd az egészet elosztottam a combokon/combok között, és végül alaposan nyakonöntöttem a tejfölös-mustáros cuccal. Lefedtem alufóliával, előmelegített sütőbe tolva 20 percig pároltam, majd levettem a fóliát és még egy fél órát sütöttem.

A zöldségek tökéletesen megpuhultak, alattuk a hús szaftos-puhára sült, szóval nagyon nyami lett a végeredmény, és történt mindez úgy, hogy kvázi tíz percet szántam az egész cucc előkészítésére.

Végül volt desszert is, fagyit ettünk fííínom friss meggyel, de azt már nem fotóztuk le :)
Köszönjük, hogy itt voltatok, és nyár végén visszavárunk. (Persze addig is jöhettek, ha épp itt lesztek és itthon leszünk :) )