Valamikor régen, amikor éppen megszűnt az aktuális munkahelyem, ami kielégítette a grafomániámat, önkárpótlásként nekifogtam felturbózni a blogot, és az alapok - lásd receptek - mellett mindenféle egyebet, kreatívot meg Kolozsvárost feltölteni. Aztán ahogy múlt az idő, és én megint besűrítettem az életemet, mint a szőlőmártást tegnap este, ezek a pluszok kezdtek elmaradozni (sőt, az alap is kezdett elmaradozni, khmm...). Ma viszont - hazamenni nem lévén kedvem - sétáltam egy jót az októberi szép napsütésben, megláttam egy éneklő háztetőt a Kossuth utcán, és eszembejutott a Kolozsváros-projekt.
Sajnos azt nem tudom ígérni, hogy megint lesznek nagy Kolozsváros-posztok, mert az nagyon sok meló: tervezetten kell elmenni sétára, kiválasztani egy házat, azt keresztül-kasul fotózni, aztán válogatni és szerkeszteni a képeket, utánakeresni a ház adatainak... Viszont én ettől függetlenül szeretném megmutatni, hogy milyen szép ez a város, még egy munkás csütörtök délutánon is. Úgyhogy - miután már a technika is adott kedvenc munkahelyem jóvoltából - kitaláltam az 1perceseket, mert ebben a formában meg tudok mutatni egy-két képet alkalomadtán anélkül, hogy túl sokat kellene készülnöm rá.
Íme a mai: a Kossuth utca egyik helyre kis épületének homlokzata. Ugye, milyen szépen dalolnak azok a sárga tetőgerendák? :)
És akkor már egy kis játékra is hívlak benneteket: ha bármi eszetekbe jut - adatok az épületről, személyes történetek, tényleg b á r m i - akkor írjátok meg itt lentebb egy kommentben :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése