2014. január 29., szerda

S így mindenik determinált

Arról van szó, kérem szépen, hogy hogyan húzza egyik vacsora maga után a másikat. Mert azt már rég megtanultam, hogy nekem nem szabad úgy letenni valami maradékot, hogy "majd kitalálom, mi lesz vele". Nem, nekem az eredeti étel tervezése közben ki kell találni, hogy mit csinálok a maradékkal, és azt a lehető leghamarabb végre is köll hajtani, mert ha nem - elfelejtem. Nem az ötletet, hanem magát a maradékot. Mert közben eszembe jut valami más, és az annyira ínycsiklandó, hogy gyorsan megcsinálom, aztán csak nézek, hogy mi az a régi kajaszerű cucc a hűtőben. Dolgozom a problémán, de azért előfordulnak ilyenek.



Azért írtam meg ezt az egész litániát, mert most épp aktuálissá vált a probléma: a gratinyérozott tökös cucchoz két tök pucolódott meg, sőt, pont amiatt a tök miatt estünk nekik, amelyiket aztán nem használtuk fel aznap. Történt ugyanis, hogy a hely híján az erkélyen tárolt ződccségeink fele megsínylette a nappal meleg-éjjel fagy időt, és pár nap leforgása alatt elindultak rohadni. Tényleg pár nap alatt, egyik nap még vígan vigyorogtak, mikor kimentem krumpliért, három nappal később meg - na az nem írom le, hogy hogy néztek ki, de Férj is csak nájlonkesztyűben volt hajlandó hozzájuk érni, pedig edzve van a fujj-dolgokban bogárgyilkolászás kapcsán.
S akkor láttuk, hogy az egyik főzőtök oldala is nekifogott szakállat ereszteni. Nna, bé a konyhába, pucoválni gyorsan, de akkor már a másikat is - és így alakult, hogy bár megpucolódott a rosszabbacska tök is, pont a difije miatt nem használtam fel karikázva. De megláttam benne a lehetőséget, lévén a kármentesítés folyamán lett az oldalán egy helyre kis lyuk, én meg úgy döntöttem, hogy akkor így, minden egyéb vágás-tágítás nélkül fogom megtölteni.

Töltött tökhajó darált hússal, instant krumplipürével

Kell hozzá: egy beteges oldalú nagyobbacska tök, 180 g darált hús, 5-6 gerezd fokhagyma, 4-5 közepes krumpli/egy tasak (200 g) pürépor, ~80 g vaj, víz, tej, szerecsendió, , tejföl, ketchup, bazsalikom, oregano

A húst kis olajon megpirítottam, hozzáadtam a felaprított fokhagymát, nagyjából három kanál tejfölt és egy kis ketchupot, összeforraltam.
Mivel késő volt és gyorsan túl akartam lenni a kajakészítés aktív részén, most porból csináltam krumplipürét - mindenkinek csak ajánlani tudom a Rollton krumpliporát, gyorsan és egyszerűen megvan és nagyon fincsi, egészen igazi íze van, és valóban nagy arányban tartalmaz dehidratált krumpliszirmot. A Rolltonos 200 g-s csomagjához 900 ml víz és 300 ml tej kell, plusz a nagyjából nyolcvan grammnyi vaj, de óriási adag lesz belőle, két fajta ételre is elég volt.
A kitakarított tököt megsóztam, és alaposan kiolajozott magasfalú tepsibe tettem. Az üreg alját félmagasságig kitöltöttem hússal, aztán a pürét nyomóformába tettem és feltöltöttem vele a tököcskét, a tetejét jól megpakolva, díszítve. Lefedtem alufóliával, negyed órát sütöttem, aztán fólia nélkül is hagytam kábé annyit.


Mint mondtam, a püréből nagy adag maradt, és még a hús sem fogyott el egészen, úgyhogy valamit kellett kezdenem velük, és itt jön a következő recept, a sorban már a harmadik :)


Egy lapos jénait kiolajoztam, az alját befedtem krumplival, ráterítettem a húst és megkentem még egy kis tejföllel, aztán végigrózsáztam a maradék krumplival és ő is repült a sütőbe. Nagyjából fél óra kellett ennek is, hogy a rózsácskák szépen megpiruljanak.


Süléssel-mindennel együtt olyan másfél órába telt, míg elkészültek, de végül is két ételt kreáltam egy helyett. Férjnek jó volt, mert volt, amit pakoljon ebédre, én meg boldog voltam, hogy ilyen szépen abszolváltam a problémát.

2 megjegyzés:

  1. Az a fehér-arany mustáros tejföl meg valami arisztokratikus volt. Olyan admirálisféle :P

    VálaszTörlés