lettem én - meglepetés

Tegnaphoz huszonnégy éve kegyetlenül bőgtem, és valamikor akkoriban kóstoltam életem addigi legjobb kajáját. Most meg én  készítettem teljes és gazdag menüsort, 

és megajándékoztam magunkat azzal, hogy hosszú évek után nem foglalkoztunk a tizenötödikével, hanem kényelmesen kipihentük a tegnapi "bulit" kettecskén.
Nyilván több embert vártunk, nyilván nem jött mindenki, akit vártunk (és nyilván lesznek olyanok, akiket többet nem hívunk). De azétt jó volt, kaptam cuccos ajándékokat, ma meg befutott egy azta-de-milyen-fasza varrógép Alettáéktól. Itt is köszönöm, és itt is kívánok boldog szülinapot neki, ha már volt olyan szerencsém, hogy jóbarátom egy lány, akivel egy napon születtünk :)
Ez a március amúgy is ilyen nagyon teli van születésnapokkal, rokonok és ismerősök hosszú sora született mostanság, ki egy éve, ki több. Csak kapkodom a fejem, hogy ide is egy ajándék, meg oda is egy köszöntés... (És emiatt elgondolkodtunk rajta, hogy azok, akik nem márciusban születtek, azok mégis mikor, és rájöttünk, hogy elfelejtkeztünk egy nagyon-nagyon kedves jóbarátunk születésnapjáról januárban, pedig azt még meg is ünnepeltük két éve itt, és emiatt rettenetesen és mélységesen szégyelljük magunkat. És az benne a legrosszabb, hogy még majdnem egy évet kell várnunk, hogy jóvátehessük. Bajosak ezek a szülinapok...)
Na de tegnap volt nagy vacsi, és kivételesen teljes menüsort készítettem (jó na, levest még mindig nem csináltam...). És mivel rendes vagyok, és nagyon szeretném, hogy L-nak is összejöjjön a tegnapi előétel, ezért alapos és igen étvágygerjesztő recepteket közlök alább. (Lehet, hogy titokban csak szeretném piszkálni azokat, akik nem voltak itt, hogy milyen jókat ettünk mi? : P)

Ecetes tekercs, sós túrókrémmel töltve

Hozzávalók: 1/2 kg liszt, 18 dkg margarin/zsír (lehet mindkettő, vagy lehet csak zsír), 2 ek tejföl, 1 dl víz, 2 ek ecet, 1 kk só; a túrókrémhez: 25 dkg burduftúró, 20 dkg krémsajt (sima, vagy zöldfűszeres), 4-5 ek tejföl, fűszerek ízlés szerint

Mielőtt bárminek nekikezdenék, beáztatom a tekerőfákat (nyilván akinek fém formái vannak, az ezt a lépést kihagyhatja. Meg az is, aki húsz éve használja a fáit és már teljesen átitatódtak zsiradékkal.). A lisztbe morzsolom a margarint és a zsírt. A vízhez adom az ecetet és a sót, alaposan elkeverem, majd a liszthez adom és az egészet összedolgozom. Szükség esetén még adok hozzá 1-2 evőkanál tejfölt, vagy egy egészen kis vizet. Rugalmas, puha tésztát gyúrok belőle - akkor jó, ha benyomás után visszanyeri a formáját. Fóliába csavarom és egy kicsit pihentetem, de ezt a lépést szükség esetén ki is lehet hagyni.
A tésztát lisztezett asztalon 3-4 milliméter vastagságúra nyújtom, és pizza/derelyevágóval másfél centis csíkokra vágom. A tekerőfákat lecsepegtetem, és olajos kézzel feltekerem rá a tésztacsíkot. Kiolajozott tepsibe teszem, és 12 perc alatt megsütöm. Kicsit hagyom hűlni, aztán töltöm.
Én most sós túrós tölteléket gyártottam hozzá, csak a reszelt sajt maradt le a végéről, mert az éppen nem akadt itthon. A burdufot elmorzsoltam, hozzáadtam a krémsajtot, és összemixeltem. Nekem még kellett lazítani egy kicsi tejföllel, de ez elhagyható. Fűszereztem volna, de a krémsajtom is zöldfűszeres volt, nekünk ennyi elégnek bizonyult. Nyami volt nagyon :)

És itt a helye egy kis kiegészítésnek: mint közben megtudtam, ez a tekercs az én drága Jóanyám saját és elvitathatatlan ötlete és receptje - még a Magyar Konyhába is ő küldte be anno. Szóval így készítsétek majd. És készítsétek tényleg, mert olyan nagyon finom, hogy csak na, nem hiába lett nagycsaládi kedvenc :)

Lábtörlő-pizza nagyon gazdagon töltve

Egy nyolc emberre számolt adaghoz szükséges: 1 kg liszt, 5 dkg élesztő, 4 kk só, 3 kk bors, 3 kk bazsalikom, 3 kk oregano, 4 ek olaj, 2 ek tejföl, ~1 dl tejes víz; 1 gombakonzerv, 1 vegyeszöldség-konzerv (borsó, kukorica, murok), 3-4 zöldhagyma, 4 ek tejföl, 3 ek ketchup vagy paradicsomszósz, 13 szál virsli

A pizzatésztát a már nagyon is megszokott módon meggyúrom és kelni hagyom. A zöldhagymát felkarikázom, a konzerveket lecsepegtetem (nyilván lehet friss zöldséggel is készíteni, de egyelőre még a konzerv olcsóbb), a virsliket pedig hosszában kettévágom. A tejfölt kikeverem a ketchuppal (meg a maradék burdufos töltelékkel...), és fűszerezem.

A megkelt tésztát kettéválasztom, az egyik felét kinyújtom, majd kiolajozott tepsibe teszem, akkorába, hogy a tepsi oldalára is jusson a tésztából. Megkenem a szósszal, majd kitöltöm a zöldségekkel, gombával, miegymással. A tészta másik felét is kinyújtom, és hosszában másfél centinként végigvágom, de úgy, hogy a végein egyben maradjon a tészta. A töltelékre fektetem, a széleket összedolgozom az alsó tészta széleivel.

A felső, bevagdosott tésztába szépen, sorban beleszövöm a fél virsliket. Sütőbe tolás előtt egy felvert tojással is lekenem, aztán 30-40 perc alatt megsütöm.

Túrós-csokoládés pohárkrém (alias házi Túró Rudolf nagyonvizes túróból...)

Szükséges: 600 g tehéntúró, 6-8 ek porcukor, 1,5 dl limonádé, 5 ek tejszínhab, vanília-eszencia, 75 g étcsoki, 2 csomag zselatin

Igazából nem ez akart lenni, de mivel a túró még úgy is túl vizes volt, hogy az elején kicsavartam és több zselatint tettem bele, mint az elméletileg szükséges lett volna, a tervezett túró rudi szétfolyt a tálcán, mikor kiborítottam a csokival való nyakonöntés előtt. Úgyhogy - mint jó konyhai dzsípíesz - újraterveztem, és voilá, így is sikert aratott.
A túrót minden esetben (akkor is, ha száraznak látszik) kicsavarom, még akkor is, ha ez látszólag nem fog segíteni semmin. Ezután hozzáadom a porcukrot, egy evőkanálnyi vanília-eszenciát és a tejszínhabot, majd botmixerrel krémesre keverem. A zselatint a leírtaknak megfelelően előkészítem, majd a túróhoz keverem.
Itt a normál receptben az következne, hogy őzgerinc-formába teszem, jégrerakom nagyjából két órára, aztán tálcára borítom és olvasztott étcsokival leöntöm, de jelenleg ehelyett pótmegoldásként pohárba kanalaztam. Így egy kicsit gamatul nézett ki a végére, épp ezért ha ténylegesen pohárkrémnek készíteném, így csinálnám tovább: a poharak oldalát vékony sugárban végigcsorgatnám olvasztott csokoládéval, aztán szintén csokoládéval rétegezve teleraknám túróval és a tetejét ismét csak megcsokicsíkoznám. Erről most nem tudok képet mutatni, mint ahogy a Túró Rudolfról sem, viszont nézzétek meg a nem-túl-szép, de finom hibridet, amit tegnap ettünk :)

Az ecetes tészta sütéssel-töltéssel együtt nagyjából egy óra, a virslis pizza tésztakeltetéssel két és fél óra, a pohárkrém pedig nagyjából fél óra plusz két óra hűtés lehet. Nem tudom pontosan, mert én párhuzamosan gyártottam őket (amíg az ecetes tészta állt, elkészítettem a túrókrémet, amíg az első adag sült, begyúrtam a pizzatésztát, satöbbi), így összesen valami két és fél órát piszmogtam a konyhában.