Séta, rügyek, napsütés

Tavacs van :)

Március van s határtalan az Élet

Bár most éppen borúskás idő van, és esőfellegek sétálnak a blokkok tetején, nekem mégis süt a nap és tavasz van, meg erő, meg vidámság.

Mijaza tavaszi fáradtság?

Hát az, amikor nincs semmi okod fáradtnak lenni, mégis az vagy. Ismerős?

lettem én - meglepetés

Tegnaphoz huszonnégy éve kegyetlenül bőgtem, és valamikor akkoriban kóstoltam életem addigi legjobb kajáját. Most meg én  készítettem teljes és gazdag menüsort, 

Legújabb ajánlatunk

Ha egyszerű, nagyszerű és gyors vacsorát szeretnénk, akkor ugye ott a gyorskaja. Nem a bolti, de nem ám! Újabb fogással jelentkezik az Itthon Gyorskajálda (nyitvatartás: minden nap, 0-24-ig, azoknak, akiket kopogtatás nélkül is...).

Medvevadászat

Most be kéne számoljak arról, hogy mi történik velünk, de nem szeretném elijeszteni a medvét. De azért kérlek, gondoljatok ránk. Mondjuk keresztbe tett ujjakkal, és mondjuk holnap tizenkettőkor :)

Házinők napja

A múlt hónapban mindenféle leárazások meg akciók voltak, úgyhogy mint jó háziasszony, alaposan feltöltöttem a fagyasztónkat (és itt jött el az a pont, amikor nagy, hajlongós hálákat kell adnunk kedves Szüléimnek, hogy elcserélték a Nagymamám újabb hűtőjét a mi régi hűtőnkre - kétszer annyi cuccot tudok fagyasztani azóta, úgyhogy öröm van és bódottság). 

Esküdözünk össze-vissza

A férjem ma délután esküdött. És nem velem. Ott voltam, láttam, végignéztem az egészet. Képzeljétek el: Férj megesküdött Magyarországgal.

Mer' azér' kreatívkodunk is ám

Az igazság az, hogy nem sok minden történik velünk mostanság. Férj reggel elmegy dolgozni, este hazajön, én rendezgetek itthon, meg sorozatokat nézek. Meg persze lesem, hogy kaptam-e ímélt, de nem nagyon kapok, pedig sok helyről várom... És várom, hogy süssön már a nap, mert így nem nőnek a tulipánjaim. 

Képzeljétek el,

hogy egy hosszú nap vége felé jártok, az ég borús volt, pedig már éppen ideje lenne, hogy itt legyen a tavasz, fáradtak vagytok és kimerültek, és persze éhesek. Na, mit csinálnátok ilyenkor?

Süss fel, nap!

Képzeljétek el, kisütött a nap. Vagyis sütögetett már az elmúlt napokban is, de nem úgy, mint ma: szépen, reggeltől délutánig, úgy, ahogy egy egészséges tavaszi napon kell. Ma már nem tűnt szentségtörésnek a babakék lakk a körmeimen :)

Segítség a végeken

... vagyis a hónap- és emiatt pénztárcakapacitás-végen.

Egy kicsit innen, egy kicsit onnan...

Valamikor régen, amikor még a Kétágúval szembe jártunk barátkozni, meg próbálni, meg egyéb fasza dolgokat csinálni, volt egy kedvenc receptünk. Egyszerű volt, gyors és nagyon finom, és még úgy is ki tudtuk fizetni a hozzávalókat (lévén akkor még nagyon csóró alig-egyetemisták), hogy hatan-nyolcan ültük körbe az asztalt.

Megtartalak,

aszonta a Zuram, miután belekóstolt ebbe a kajába.

... élni se nélküled immár.

Öt éve már, egy szép, februári napon...

... összetalálkoztam Férjjel, aki akkor még nem hogy Férj, de Barát sem volt (hogy a főkóstolásról már ne is beszéljünk...). Tényleg szép, napsütéses februári nap volt, pont egy héttel valentin nap előtt, és Kupidó teljesen biztonságosan gyakorlatozhatott - merthogy éppen íjazni voltunk a Teológia hátsó udvarán.

Az utolsó

Kettecskén

Nem azt mondom, semmi bajunk Ernővel, de azért most tényleg igaz volt a mondás, hogy kétszer örül a gazda a vendégnek: mikor jön, meg mikor megy. Ez talán leginkább a lakásocskánk méretbeli hiányosságaira vezethető vissza, mer' fasza, fasza, hogy itt a' Ernő, meg hogy társaság van, meg hogy (jófajta) ellátmány fejében kapunk estére sört, de azért huzamosabb ideig együtt élni három embernek egy 28-as garzonban, hááát... nem a legkényelmesebb.